Az alkotmányt előkészítő eseti bizottság fideszes alelnöke a műsorban elmondta: az új alkotmányban az államszerkezetre vonatkozó rész az előző húsz év tapasztalatait alapul véve kisebb-nagyobb módosításokkal megmarad, szerkezetében, preambulumában, fő mondanivalójában azonban megújul.
Arra a kérdésre, miért szükséges szigorítani az alkotmány megváltoztatásának feltételeit, Gulyás Gergely úgy válaszolt: ez jelenleg egy vitás kérdés, mivel a mostani tervezet szerint csupán két egymást követő országgyűlés módosíthatná kétharmados többséggel az alaptörvényt. Ezzel kapcsolatban azt mondta, ezen az elképzelésen még lazítani kell; akár négyötödös többséggel fenn kell tartani azt a lehetőséget, hogy ha bármely okból azonnali alkotmánymódosításra lenne szükség, akkor az széles körű kompromisszum segítségével megvalósulhasson. Ugyanakkor leszögezte: egyetlen alkotmánynak sem tesz jót, ha gyakran módosítják.
A határon túli magyarok szavazati jogával kapcsolatban Gulyás úgy fogalmazott: ezt nem az alkotmányban kell rögzíteni. Amennyiben legkésőbb jövő ősszel az Országgyűlés elfogadja a 200 fős parlamentre vonatkozó választójogi törvényt, akkor kell határozni arról, biztosítjuk-e a határon túliaknak a választójogot és ha igen, akkor milyen formában.
Az abortusszal kapcsolatos szabályozás változásával kapcsolatban a fideszes honatya kifejtette: az új alkotmány deklarálja a magzati élet védelmét, de ez nem jelenti azt, hogy a nők szabad döntéshozatalhoz való joga megváltozna. Kiemelte: az abortusz embertelen dolog, de a törvényhozók nem tilthatják meg, még akkor sem, ha erkölcsileg nem értenek vele egyet.