A parlament a kormánypárti képviselők támogatásával fogadta el a belügyminiszter által benyújtott törvényjavaslatot, majd annak sürgős kihirdetését kérte a köztársasági elnöktől.

A törvénymódosítás alapján átalakul a rendőrség jelenlegi szerkezete: egyenrangú szervezetté válik az országos rendőrfőkapitány vezetése alatt álló, általános rendőrségi feladatok ellátására létrehozott szerv, a főigazgatók irányítása alatt álló belső bűnmegelőzési és bűnfelderítési feladatokat ellátó szerv, valamint a terrorizmust elhárító szerv.

A jövőben egy szervezet - várhatóan a Nemzeti Védelmi Szolgálat - végzi a belső bűnmegelőzést és bűnfelderítést a teljes rendvédelmi területen. A szervezet bűnmegelőzési ellenőrzést végez, felderíti a hatáskörébe tartozó bűncselekményeket, "ellenőrzi a hivatásos állomány tagjai kifogástalan életvitelét, és gondoskodik a megbízhatósági vizsgálatok folytatásáról".

A szervezet feladatai között új elemként jelenik meg az ügyészi felügyelet mellett végezhető megbízhatósági vizsgálat, amelyre az indoklás szerint azért van szükség, mert kiemelten fontos társadalmi érdek annak vizsgálata, hogy a dolgozók eleget tesznek-e a jogszabályban előírt hivatali kötelezettségüknek.

A megbízhatósági vizsgálat lefolytatását ügyész engedélyezi vagy tagadja meg. Megbízhatósági vizsgálatot tesztjelleggel, preventív módon rendelnek el. Ennek során a titkos információgyűjtés bírói engedélyhez nem kötött eszközei és módszerei is alkalmazhatók. A vizsgálóknak lehetőségük van arra, hogy mesterségesen teremtsenek a valóságban előforduló vagy feltételezhető élethelyzeteket, akár szabálysértés vagy bűncselekmény elkövetésével.

A törvénymódosítás lehetőséget ad arra, hogy önkormányzati rendészeti feladatokat ellátó költségvetési szerv belső szervezeti egységeként is működtethessen közterület-felügyeletet. Ezzel együtt bővül a közterület-felügyelők illetékességi területe: az önkormányzat kizárólagos tulajdonában lévő közösségi közlekedési eszköznél az ellenőrzés nem az utazási jogosultságra vonatkozhatna, hanem a közlekedési eszköz rongálásának a megakadályozására is.

A módosítás kiterjesztette a bírói engedélyhez kötött titkos információgyűjtés bűncselekményi körét a többi között a vesztegetésre, környezetkárosításra, természetkárosításra, és a hulladékgazdálkodás rendjének megsértésére. A törvényjavaslat kiterjesztette a titkos információgyűjtés lehetőségét az adattároló eszközökből történő információgyűjtésre is.