A gazdasági lehetőségek jobb kihasználását és a térség környezeti állapotának javítását célzó kezdeményezés hosszú távú együttműködést irányoz elő a fenntartható közlekedés előmozdítása, az energiarendszerek összekapcsolása, a környezetvédelem, a vízkészletek megőrzése és az üzleti klíma javítása érdekében.

Noha az uniós végrehajtó testület nem különített el új pénzeszközöket a stratégia végrehajtására, a Duna menti államok az általuk elfogadott programok szorosabb összehangolása révén hatékonyabban használhatnák fel a jelenlegi pénzügyi időszakban a régió rendelkezésére álló 100 milliárd eurót. A stratégia hozzáadott értéket teremt a különböző szakpolitikai területek közötti koherencia biztosítása, és a résztvevő államok közötti fokozott koordináció révén.

A stratégia célja, hogy a most is hozzáférhető támogatási összegek felhasználása hatékonyabban történjen, valamint hogy felhívja a figyelmet a makroregionális együttműködés jelentőségére a helyi problémák kezelésében. A 2007 és 2013 közötti időszakra csak az uniós kohéziós politika - azon belül az Európai Regionális Fejlesztési Alap, a Kohéziós Alap, valamint az Európai Szociális Alap - 100 milliárd eurót irányzott elő a régió számára. E stratégia a balti-tengeri uniós makrorégió kialakítása után immár a második uniós makrorégió kialakítására tesz javaslatot.

Johannes Hahn, regionális politikáért felelős EU-biztos elmondta, hogy a konzultációs időszak során a Duna menti államok több mint 800 beadvánnyal járultak hozzá a tervezéshez. A Duna-régió stratégiája a tervek szerint 14 országra - köztük nyolc uniós tagállamra - terjedne ki, Németországtól Ukrajnáig.

Egész pontosan a következő 14 országról van szó: Németország, Ausztria, Magyarország, a Cseh Köztársaság, Szlovákia, Szlovénia, Bulgária, Románia, Horvátország, Szerbia, Bosznia-Hercegovina, Montenegró, Moldova és Ukrajna. A régió számos kihívással küzd, mint például a kihasználatlan hajózási lehetőségek, a közúti és vasúti összeköttetések hiánya, a koordinálatlan oktatási, kutatási és innovációs erőfeszítések, valamint a környezetet fenyegető veszélyek. A nemrégiben Magyarországon bekövetkezett katasztrófa, amely során mérgező vörösiszap került a környezetbe, ékesszólóan bizonyítja, hogy határokon átívelő együttműködésre van szükség a szennyezés terjedésének megakadályozása és a hasonló katasztrófák hatásainak leküzdése érdekében - olvasható a brüsszeli bizottság által kiadott tájékoztatóban.

A stratégiában vázolt részletes cselekvési terv négy pillérre épül. Az első pillért a Duna-régió összekapcsolását jelenti a többi régióval. Ide tartozik a mobilitás fejlesztése, a fenntartható energiahasználat ösztönzése, valamint a kultúra és az idegenforgalom előmozdítása. A második pillér a környezet védelme, így például a vizek minőségének helyreállítása, a környezeti kockázatok kezelése, a biodiverzitás megőrzése. Harmadik pillérként jelölték meg a jólét megteremtését. Ide olyan célkitűzéseket soroltak, mint a kutatási kapacitás, az oktatás és az információs technológiák fejlesztése, a vállalkozások versenyképességének támogatása, illetve az emberi erőforrásba és képességekbe való befektetés. Végezetül a negyedik pillér a Duna-régió megerősítésére vonatkozik. Így egyebek közt ki akarják bővíteni az intézményrendszert, és erősíteni akarják az együttműködést a szervezett bűnözés leküzdése érdekében.

A stratégia határozatlan időre szól, de az erőfeszítések mozgósítása érdekében több határidős célkitűzést is tartalmaz. Konkrétan 2020-ra előírja a dunai teherforgalom 20 százalékos növelését, a Fekete-tengeri ökoszisztémáknak az 1960-as szintre történő visszaállását, valamint a dunai tokfajok életképes állományának kialakítását. Az is konkrét célkitűzés, hogy a régió minden uniós állampolgára számára szélessávú és nagy sebességű internethozzáférést kell biztosítani 2013-ra.

A stratégiai tervezet nevesít olyan szükséges intézkedéseket, mint például a folyami hajóflották korszerűsítését, két új folyami híd építését Románia és Bulgária között, a Duna-régió idegenforgalmi célállomásként való népszerűsítését, szükség esetén szennyvíztisztító telepek építését, közös kutatóközpontok létrehozását, valamint a roma közösség életfeltételeinek javítását.