A kormányzás első félévében sor került a korrupció elleni küzdelemhez szükséges feltételek javítására mind a jog, mind a közigazgatás, mind a gazdaság terén. Magyarország szeptemberben csatlakozott a Nemzetközi Korrupcióellenes Akadémiához (IACA), amely az ENSZ, az Interpol, az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) és az osztrák állam kezdeményezésére jött létre. Ez a világ első oktatási intézménye, amit a korrupció elleni harcnak szenteltek. Az intézmény a világ minden tájáról képez szakembereket a kormányzati és nem kormányzati szerveknél egyaránt (a privát szektorban, a civil társadalomba, illetve a bírók, ügyészek, rendőrök között).

Korrupció ellen a jogrendszerrel, a közigazgatással

A korrupciós bűncselekmények felderítése a közeljövőben érezhetően javulni fog, ennek érdekében ugyanis a kormány megerősítette az ügyészséget. A kormány törvénymódosítással elérte az ügyészség függetlenségének további erősítését és jelentős költségvetési támogatást nyújt ahhoz, hogy az ügyészségen belül megalakulhasson a korrupcióellenes csoport. A 2011. évi költségvetésben az ügyészség milliárdokkal több támogatást élvez, amelynek egy részét kifejezetten a korrupcióellenes munkacsoport működésére biztosítja a kabinet. Az ügyészség hatáskörét is növelte a kormány, a hivatali bűncselekmények felderítése érdekében az ügyészség számára lehetővé tette titkosszolgálati eszközök használatát is.

A kormány jelentős lépéseket tett továbbá az igazságszolgáltatás felgyorsítása érdekében, hogy a bűncselekményt elkövetők ne maradhassanak éveken át büntetlenül. Az igazságszolgáltatás eljárásainak gyorsítását szolgálja az alkotmánymódosítás, amelyet még nyáron fogadott el az Országgyűlés. A jogszabály megengedi, hogy szabálysértési ügyekben bírósági titkárok is eljárhassanak, ami érdemben csökkenti a bíróságok ítélkezési munkájának időtartamát. A bíróságok működésének javítása érdekében a kormány az Országgyűlés elé terjesztette a bírósági eljárások gyorsítását célzó, úgynevezett "gyorsító csomagot", ezen kívül 2011-ben az előző évekhez képest 3 milliárd forinttal növelte a bíróságok költségvetését. Az új Büntető Törvénykönyv kidolgozása mellett a büntetőeljárás átfogó felülvizsgálata is megkezdődött: elsősorban az eljárások gyorsítása, egyszerűsítése a cél, és az, hogy a vádlott vagy a védője szándékosan ne húzhassa el az eljárások időtartamát.

A kormány által az Országgyűlés elé terjesztett egyik első törvény az állami vagyonnal való felelős gazdálkodás érdekében szükséges törvények módosításáról szóló törvénycsomag volt. Az új törvény szigorú feltételeket szab az állami vagyon kezelésére és rögzíti, hogy a vagyon hasznosításából származó bevételt vissza kell forgatni a vagyonkezelésbe, az nem a központi költségvetést gyarapítja.

A közigazgatás már megkezdett átalakításának is fontos hozadéka, hogy az új jogszabályokkal eredményesebben lehet fellépni az esetleges korrupció ellen. Szeptembertől a közigazgatási hivatalok visszakapták az önkormányzatok törvényességi ellenőrzését. A kormánytisztviselőkre, a köztisztviselőkre az eddiginél jóval szigorúbb szabályok vonatkoznak.

A napokban elfogadott, az egyes rendészeti tárgyú és az azokkal összefüggő törvények módosításáról szóló törvény bővítette a rendőrségről szóló törvényben meghatározott bűnmegelőzési és bűnfelderítési feladatok körét. Ennek a rendészeti korrupció megelőzésében és felderítésében is jelentős szerepe lesz. A Kormány e feladatra a Rendvédelmi Szervek Védelmi Szolgálata bázisán létrejövő Nemzeti Védelmi Szolgálatot jelöli ki. Ez a szerv végzi a kifogástalan életvitel ellenőrzését, a megbízhatósági vizsgálatot, valamint a kormányrendeletben meghatározott bűncselekmények felderítését.

A kormány elkötelezett abban is, hogy kellő védelmet nyújtson a közérdekű bejelentők számára, a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztériumban már vizsgálják, miként lehetne elérni azt, hogy a jóhiszemű, nem saját érdekében eljáró bejelentőt ne érhesse hátrány bejelentése miatt.

Elszámoltatás, vizsgálatok, csapok elzárása

A kormányalakulást követően megkezdődött a korábbi hatalmi elit elszámoltatása, a nemzeti vagyonnal való felelőtlen bánásmód felderítése.

A kormány elszámoltatási és korrupcióellenes kormányzati feladatokért felelős kormánybiztost nevezett ki, aki az állami cégeknél történt korábbi visszaéléseket és az állami földek jogellenes elherdálását vizsgálja. A kormánybiztos, valamint a Kormányzati Ellenőrzési Hivatal (KEHI) munkájának köszönhetően több ügyben kezdődött átfogó vizsgálat, született feljelentés és indult nyomozás. Ilyen ügyek például: Sukoró, Álomsziget-projekt, Egészségügyi Készletgazdálkodási Intézet (EKI), HospInvest, a Magyar Villamos Művek, Wallis, Dataplex, Ferihegyi repülőtér, Malév privatizáció, Shanghai Világkiállítás). A kormány átfogó vizsgálatokat indított a közpénzből működő közalapítványok, közhasznú szervezetek működésének átvilágítására is, ennek köszönhetően derült fény például a Magyar Mozgókép Közalapítványnál történt felelőtlen gazdálkodásra, a közel 8 milliárd forintot elérő adósságfelhalmozására. Ugyancsak kormányzati döntésre megkezdődött a korábbi években jelentős visszaélésekkel zajló, az államnak több esetben súlyos károkat okozó együttes állami és magántőkéből zajló - ún. PPP - beruházások felülvizsgálata.

A takarékosság mellett a korrupciót visszaszorító hatása is van azoknak a kormánydöntésnek, amelyek megakadályozzák azt, hogy közpénzeket - a törvényesség látszata mögé bújva - tisztességtelenül csapoljanak le (a több milliós végkielégítések megadóztatása a közszférában, az állami vállalatoknál fizetett igazgatósági és felügyelő bizottsági tagok létszámának radikális csökkentése).

A gazdaság fehérítése

A kormány a társasági adó radikális - 19-ről 10%-ra történő - csökkentésével jelentős lépést tett afelé, hogy a piaci szereplőknek se érje meg ügyeskedni és a törvényeket elkerülni. Ugyancsak a piaci szereplők, a hazai kis- és középvállalkozások számára a kormány csökkentette az indokolatlan adminisztrációs terheket, amelyek akadályozták a munkaadókat és a munkavállalókat. Az ilyen gazdaságélénkítő intézkedések jelentős fehérítő hatással is vannak a gazdaságra.

Lépések a közbeszerzési korrupció ellen

A Magyarországon kirívóan magas közbeszerzési korrupció visszaszorítása érdekében a kormány javaslatára a Közbeszerzési Törvényt július 22-én módosította az Országgyűlés.

Az új szabályozás megnöveli az ajánlati felhívás és dokumentáció megtámadásának határidejét, csökkenti az ezzel kapcsolatos jogorvoslati eljárás díját, és erre az időszakra is kiterjeszti az előzetes vitarendezés lehetőségét. A szabályozás leírja az ajánlat elvárható formai követelményeit és kizárja, hogy az ajánlatkérők ennél bonyolultabbat írjanak elő. A korrupció visszaszorítását szolgálja az elektronikus közbeszerzés lehetővé tétele is, ugyanis felismerhetővé teszi az ajánlatok és általában a közbeszerzési eljárás iratainak utólagos módosítását és így az eljárás eredményének befolyásolását. Megszűnik az a szabályozás, amely alapján eddig eredménytelenné kellett nyilvánítani az eljárást, ha csak egy érvényes ajánlat volt. A módosítás a hiánypótlást kizárólag a lehető legszükségesebb mértékben korlátozza, és minden más esetben lehetővé teszi. A módosítás az ajánlati biztosíték miatti érvénytelenséget arra az esetre korlátozza, amikor az ajánlati biztosítékot az ajánlattételi határidőre nem, vagy nem az előírt összegben bocsátják rendelkezésre. Az össze nem fűzött ajánlatokat a bontáskor össze kell fűzni, így az egyik kiskapu, melyet az egyik ajánlattevővel összejátszani kívánó ajánlatkérők eddig kihasználtak, megszűnik. Bővül a közbeszerzési eljárás irataiba történő betekintés lehetősége, különösen jelentős, hogy már az ajánlatok bontásakor is be lehet a jövőben tekinteni a felolvasó lapba, amely az ajánlati árat és a többi elbírálási szempont mennyiségi adatait tartalmazza.

Kormányzati Kommunikációért Felelős Államtitkárság