Az eseménysorozat házigazdai tisztét is ellátó politikus megnyitó beszédében közölte: a Parlamentben harmadik alkalommal megtartott rendezvényen arra keresik a választ, hogy az új magyar alkotmányban milyen szerepet kell szánni a történelmi tradícióknak, a kereszténységnek és a Szent Koronának.

Balsai István elmondta: az új alkotmány koncepciójának parlamenti vitája februárban lesz, a kormány pedig vállalta azt a kötelezettséget, hogy márciustól közel egy hónapig nem fogja a parlamentet sok törvénnyel terhelni, hiszen a parlamenti pártok csaknem egy hónapig tartó vitát folytatnak majd az alkotmányról.

Kijelentette, hogy az új alaptörvény jogfolytonos része lesz a sok száz éves történelmi alkotmánynak, amely sokáig szolgálta a magyar államiság kereteit. Hozzátette, úgy gondolják, hogy ebben megfelelő helyen, és a legfontosabb hivatkozási pontként a Szent Koronának is meg kell jelennie. Leszögezte, hogy ez nem azonos a Szent Korona-tannal.

Balsai István elmondta, hogy terveik szerint a kartális alkotmányt április 25-én fogadnák el.
Kitért arra, hogy "különböző aktuálpolitikai okokból" a három ellenzéki párt nem vesz részt az előkészítő folyamatban. Közlése szerint azonban ebből helytelen azt feltételezni, hogy nem vesznek részt az alkotmányozásban sem. Mint mondta, az ellenzéki pártok csak az előkészítő bizottság munkáját "bojkottálják", de a benyújtott indítványokról kifejtik véleményüket, és bizonyára részt vesznek majd a parlamenti munkában.

A bizottság elnöke kijelentette, szeretné eloszlatni azt a már külföldön is terjedő véleményt, "hogy valami egypárti alkotmányozás folyna". Hozzátette: az viszont külön politikatörténeti adottság, hogy a jelenlegi mandátumarány lehetővé teszi az új alkotmány elkészítését. Megjegyezte, hogy 1995-ben zajlott egy alkotmányozási folyamat, de az akkor két, egymástól sokban eltérő koalíciós párt munkáját jelentette.