- Felröppent a hír, hogy az előző városvezetés közvetlenül a választások előtt jelentős összegeket fizetett ki jutalomként. Hogyan áll ennek az ügynek a feltárása?

-Az általános átvilágítás során derült fény arra, hogy a szeptember 21-i városi közgyűlésen az előző városvezetés módosította az éves költségvetés hiányát; felemelte 7,765 milliárd forintra, majd ezt követően- az önkormányzati választásokat megelőző héten - több mint 100 millió forint jutalom kifizetéséről intézkedett. Ez egyrészt tartalmazta az október végi adójutalékok előrehozását, másrészt a prémiumelőlegek és jutalmak kiosztását még az önkormányzati választások előtt.

- Mely intézményekre terjedt ki a jutalomosztás?

- A polgármesteri hivatalra és az önkormányzat száz százalékos tulajdonában lévő cégeire.

- Jogszerűen járt el az előző vezetés?

- A jogszerűséghez kétség sem fér, azonban az indokoltság erősen megkérdőjelezhető a város ilyen mértékű eladósodottsága mellett. Nem beszélve arról, hogy akik megérdemelten kaptak jutalmat, azok is "gyanúba keveredtek". Ez pedig abból fakadt, hogy nem teljesítményértékelés alapján osztotta a városvezetés a prémiumokat. Ezzel és az időzítéssel együtt egyértelmű, hogy politikai jutalmazás történt.

- Milyen más visszásságokat találtak az átvilágítás során?

- Folyamatosan találunk szabálytalanságokat a szerződések és a folyamatban lévő beruházások áttekintése során. A legutóbbi közgyűlés témája volt a keleti elkerülő út befejezése, azonban ez a projekt is kilenc éve indult, így jóval hosszabb időt igényel az ügy feltárása. Részeredményeket nem szeretnék mondani, de a teljes iratanyag megismerése után mindenre kiterjedő beszámolót fogunk tartani. Annyit azonban kiemelnék, hogy a legtöbb folyamatban lévő projektnél szinte minden esetben utólagos korrekciókat kell végrehajtani. Vannak olyan projektek, amelyeknél már igen kevés a mozgástér, és olyanok, amelyek még előkészítés szakaszában vannak, vagy megrekedtek valamelyik szinten. Ezeket természetesen ki kell mozdítani ebből az állapotból és fel kell gyorsítani. Ugyanakkor ésszerűsíteni is kell jelentős részüket, mert megdöbbentő szakmai hiányosságokra és indokolatlan intézkedésekre is fény derült.

- Melyek voltak a legkirívóbb szabályszegések?

- Ilyen például a városi szennyvízberuházás, a borbányai szemétlerakó kármentesítése, az Agora-program, de akár az energiatakarékosság ösztönzését segítő program tizenöt éves futamidejű szerződése is. A Mandala Színházzal - szintén a választások előtt megkötött - öt évre szóló szerződés is ebbe a körbe sorolható, mintegy százötven millió forint értékben.


- Milyen irányt kívánnak szabni a határmenti kétoldalú kapcsolatoknak?

- Az elmúlt három évben a fideszes vezetésű megyei önkormányzaton keresztül sikerült komoly eredményeket elérni a határmenti együttműködésekre alapozott pályázatok területén. Ebben eddig Nyíregyháza sajnos nem vett részt, de a jövőben mindenképp bekapcsolódunk, mert rengeteg gazdasági és kulturális kapcsolat lehetőségét rejti a térség lakói számára, amelyeket feltétlenül ki kell használni.

- Mely területeken vannak már most kialakult és intézményesített határokon átívelő kapcsolatok?
- Elsősorban a magyar-román határon, ami négy-négy megyét érint. Ott lassan befejeződnek azok a nyertes projektek, amelyek öt százalékos önerővel több százmillió forintos összberuházást jelentettek. Ennek a rendszernek külön értéke, hogy mindkét oldalon szükséges, hogy legyen pályázó. Ez egy határokon átívelő konzorciális megoldás, ami jelentősen fellendíti a résztvevő országok kapcsolatát. Ukrajnával is van hasonló együttműködés, Szlovákiával pedig a "Kastélyok útja" kulturális és turisztikai pályázatot visszük közösen, ami interneten keresztül mutat be tizenöt felvidéki és tizenöt magyarországi kastélyt.

- Régi problémát jelent a térségben az úthálózat rossz állapota. Hogyan kívánják kezelni ezt a helyzetet?

- Az autópálya építése egy Nyíregyházától Vajáig tartó harmincnégy kilométeres szakaszon megkezdődött és várhatóan a következő év végéig be is fejeződik. Ez a pályaszakasz, azért fontos, mert ezzel is "közelebb kerül" mind a román, mind az ukrán határ. Azonban az egyéb közutak fejlesztése lemaradt, ebben szeretnénk valamelyest felzárkózni. Az Interreg keretében vannak benyújtva pályázatok, amelyek a megyét behálózó, jelentősen leromlott állapotú utak rendbehozatalában jelenthetnek segítséget.

- Mivel tudják javítani a helyiek életminőségét?

- Az "ügyek rendbetétele" után kezdhetünk hozzá a tényleges programunk megvalósításához. Ebbe a körbe tartozik például a külső területek bekapcsolása a város vérkeringésébe, azok infrastrukturális ellátottságának javítása. De kiemelten fontos a szennyvízberuházás jövő nyári befejezése, és a csapadékvíz elvezető rendszerek kiépítése is. A kerékpárutak rendszerbe való foglalása is az elvégzendő feladatok közé tartozik. Mindemellett természetesen sok eddig kiaknázatlan lehetőséget szándékozunk megragadni, melyek a turizmus, a kulturális élet, a sportélet, az oktatás és általában a helyi közélet fejlesztésében rejlenek. Szeretnénk, ha mindenki azt érezné, hogy jó a megyeszékhelyen élni, beleértve azokat is, akik a külterületeken élnek. Továbbá célkitűzésünk a határokon átnyúló kapcsolatok fejlesztése, erősítése.

- A romaintegráció területén milyen lépéseket tervez az új városvezetés?

- Ez a kérdés a programunk fajsúlyos részét képezi, a megvalósítás érdekében a közelmúltban tárgyalásokat folytattam Balog Zoltán államtitkár úrral és az egyházak vezetőivel. Ennek alapján a közvetlen, helyi stratégia gerincét a városrekonstrukció adja, melyben a munka, tanulás és lakhatás hármasának összeegyeztetése és - lehetőség szerint - egyidejű biztosítása a cél. Nyíregyházának van olyan városrésze, ami kifejezetten beleillik ebbe a programba. Azonban tisztában kell lenni azzal, hogy az önkormányzatok pénzügyi helyzete nagyon szűk mozgásteret ad, ezért olyan pályázatokat várunk, amelyek segítségével reális problémákra valós megoldást tudunk biztosítani, minimális önrész mellett.

- Rácz Róbert, a Hajdú-Bihar megyei közgyűlés fideszes elnöke nemrég azt mondta, hogy az önkormányzat kénytelen drasztikusan csökkenteni a fakultatív feladatok finanszírozását. Önök terveznek hasonló lépéseket?

- Most vizsgáljuk a problémát és azt is, hogy milyen források állnak rendelkezésre fedezetként. Abban azonban biztos vagyok, hogy nagyon szigorú gazdálkodást kell bevezetni, az önkormányzatok anyagi helyzete efelől nem hagy kétséget. Az előrebocsátható, hogy a fakultatív feladatokat is meg kell vizsgálnunk. Összegezve: nem tekinthetünk el pénzügyi helyzetünktől, nagyon meg kell néznünk, hogy mire költünk. Úgy gondolom, hogy helyzetünk nem egyedi az országban. Mindemellett vizsgálni kell természetesen az egyházakkal való együttműködés lehetőségeit is, akik ugyancsak igen szűkös keretből gazdálkodnak.