A fórum megtartásáról a két ország miniszterelnökei határoztak októberi ljubljanai találkozójukon. Az eseményen mintegy száz szlovén és magyar üzletember vett részt.

Az államtitkár kifejtette, az államnak és az önkormányzatoknak kapcsolataik révén a határ mindkét oldalán segítenie kell felmérni, hogy a kis és közepes vállalkozásoknak milyen lehetőségeik és tartalékaik vannak, milyen beruházásokat vagy közbeszerzéseket terveznek.

Becsey Zsolt szerint, ha helyben költenék el a fejlesztésekre, beszerzésekre fordítható összegeket, akkor az jelentősen növelné a térség jövedelemmegtartó erejét. Magyarország ezt segítené például a kistelepülések közötti közúti átkelőhelyek kiépítésével, mert ez a munkaerő, a szolgáltatások, de akár a turizmus lehetőségeit is nagyban növelné.

Darja Bavdaz Kuret, Szlovénia budapesti nagykövete a fórumon arról is beszélt, hogy a politikai kapcsolatok mellett kiválóak a közlekedési összeköttetéseink is, a koperi kikötő forgalmából például 8 százalék a Magyarországra irányuló vagy innen érkező áruk mennyisége.

A fórumon rendezett sajtótájékoztatón kifejtette: a logisztika, a szállítmányozás és az autóipar területén, valamint az élelmiszer- és feldolgozóiparban lenne leginkább lehetőség a gazdasági kapcsolatok elmélyítésére, de a biotechnológia és a gyógyszeripar is ígéretes területnek számít.

Vladimir Gasparic, a szlovén Külügyminisztérium gazdaságdiplomáciai és fejlesztési együttműködési főigazgatója a fórumon arról beszélt, hogy 2009-ben Szlovéniában 8 százalékkal csökkent a bruttó hazai termék (GDP), de az idei harmadik negyedévben már 1,1 százalékos növekedést értek el. A válság elsősorban a szlovén exportot érintette érzékenyen, de elsősorban a francia és német megrendeléseknek köszönhetően várhatóan 6,5 százalékkal bővül a kivitel.

Hangsúlyozta, hogy Magyarország a hatodik legjelentősebb külkereskedelmi partner. A tavalyi évben 27 százalékkal csökkent ugyan az áruforgalom, idén viszont az első 9 hónapban 18 százalékos növekedés következett be. A legjobb év 2008 volt, amikor 1,5 milliárd euró értékű áru cserélt gazdát a két ország között.

Szent-Iványi István, Magyarország ljubljanai nagykövete ezt azzal egészítette ki, hogy az áruforgalom öt év alatt a háromszorosára növekedett, az intenzív bővülésnek a válság vetett véget.

Ales Mrkela, a szlovén önkormányzati és regionális politikai kormányhivatal részéről a szlovén-magyar határon átnyúló együttműködési program eddigi tapasztalatairól szólva a fórumon elmondta: több mint 32 millió euró összegű európai uniós támogatást használhat fel a térség. A szlovén Dráva- és Mura-menti régiót, valamint Zala és Vas megyét érintő programok két pályázatán eddig 119 szlovén és 99 magyar szervezet szerepelt sikerrel, amelynek révén 85 százalékos önrész és 10 százalékos nemzeti támogatás mellett 5 százalékos önerőből valósíthatják meg együttműködésen alapuló programjaikat.

Cseresnyés Péter, a házigazda Nagykanizsa polgármestere a sajtótájékoztatón azt mondta: a szlovén és a horvát határhoz egyaránt közel fekvő város közlekedési, infrastrukturális és szakemberekkel való ellátottság szempontjából is kiváló terepe lehet a befektetéseknek. Hozzátette, hogy konkrét gazdasági kapcsolata szlovén cégekkel eddig nem volt Nagykanizsának, de éppen csütörtökön tárgyalt egy szlovén befektetői csoporttal, amely ígéretes helyszínnek tartja a zalai várost.