A tárgyalódelegációk csütörtökről péntekre virradóra arról számoltak be, hogy néhány kérdésben már megoldották a szövegezési és záradékokkal kapcsolatos nézeteltéréseket. Más területeken, mint a fejlett, illetve fejlődő országok által vállalt károsanyag-kibocsátást csökkentő intézkedések kérdésében, patthelyzet alakult ki.

Luis Figueiredo, a brazil tárgyalódelegáció tagja csütörtökön elmondta: "intenzív tárgyalások folynak, sokat egyeztetünk a többi féllel. Ez jó jel. Bízom benne, hogy holnap jó eredménnyel zárhatjuk a konferenciát". Ezzel szemben, Chris Huhne, Nagy Britannia energia- és klímaügyi minisztere úgy nyilatkozott: "Pengeélen táncolunk. Könnyen lehet, hogy jó lesz a tárgyalások kimenetele, de ugyanúgy beleszaladhatunk egy balesetbe is".

A nap egyik legjelentősebb eseménye Indiának az a bejelentése volt, hogy - korábbi álláspontjával ellentétben - hajlandó lenne a jövőben jogi kötelezettségekkel járó kibocsátás-csökkentési vállalásokat tenni. India a világ harmadik legnagyobb kibocsátója az üvegházhatást kiváltó gázoknak Kína és az Egyesült Államok után. Az indiai környezetvédelmi ügyekért felelős tárca nélküli miniszter, Dzsairem Rames újságíróknak elmondta: épp itt volt már az ideje, hogy India változtasson álláspontján. "A döntést azzal a szándékkal hozta meg az indiai kormány, hogy bővítse tárgyalási lehetőségeit a következő évben, India csak így juthat vezető szerephez a világban" - tette hozzá.

A miniszter szavairól szólva a Reuters hírügynökségnek nyilatkozó kormányzati forrás elmondta: "most még nem fogunk jogi elköteleződéssel járó vállalásokat tenni, ez továbbra is az álláspontunk. De hajlandók vagyunk beszélni róla. Ezzel elérhetjük, hogy ne úgy kerüljünk ki a cancúni tárgyalásokból, mint aki a megállapodást akadályozta". Japán eközben megerősítette, hogy nem ír alá a 2012-ben lejáró Kiotói Jegyzőkönyv utáni időszakra vonatkozó kibocsátás-csökkentő intézkedéseket előíró egyezményt, amennyiben a világ legnagyobb károsanyag-kibocsátói nem kötelezik el magukat hasonlóképpen. A japán külügyminisztérium munkatársa, Akira Jamada egy labdarúgó mérkőzéshez hasonlította a jelenlegi helyzetet, amelyen a Kiotói Jegyzőkönyvet ratifikáló államok a játékosok, miközben a fejlődő országok és az Egyesült Államok szurkolóként nézik az eseményeket. "Azt szeretnénk, ha valamennyi jelentősebb kibocsátó csatlakozna a mérkőzéshez" - tette hozzá.

Az eddigi tárgyalások során a legszigorúbb követelésekkel előálló Bolívia elnöke, Evo Morales a konferencián megtartott beszédében elmondta, a kapitalista országok "ökocídiumot" követtek el. Évente összesen 300 ezer ember hal meg ugyanis az üvegházhatáshoz köthető szárazságokban, áradásokban és viharokban, illetve az elsivatagosodás, valamint a tengerszint emelkedése okozta katasztrófák miatt. A bolíviai küldöttség ezután olyan javaslatot terjesztett a klímacsúcs részvevői elé, amely előirányozza, hogy 2040-re teljesen szűnjön meg az üvegházhatást kiváltó gázok kibocsátása.

A Világbank elnöke, Robert Zoellick a konferencián bejelentette annak a 100 millió dolláros alapnak a létrehozását, amellyel támogatnák az egyes államok karbonkereskedelmi piacainak létrehozását. Elmondása szerint Kína, India, Chile és Mexikó már jelezte, hogy igénybe venne ilyen forrásokat. "Az emberek hajlamosak elveszni a klímavédelmi ügyekről szóló tárgyalásokban. Az alap példa egy olyan fejlesztésre, amely nem függ egyezmények megszövegezésétől" - tette hozzá.