A közleményben a minisztérium azt írta, hogy a pénteken véget ért 12 napos tanácskozáson kidolgozott "megállapodások elfogadásával és aláírásával a résztvevő tagállamok szentesítették" a klímaváltozás elleni küzdelmet a nemzetközi jog eszközeivel összehangoló Kiotói Jegyzőkönyv folytatását, és állást foglaltak egy új klímaegyezmény megalkotásának szükségessége mellett. Az elfogadott dokumentumok tartalmazzák az Egyesült Államok és a fejlődő országok klímapolitikai, és az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentésére vonatkozó vállalásait is.

A tárgyalásokon a magyar delegációt Olajos Péter, az NFM zöld gazdaságfejlesztésért és klímapolitikáért felelős helyettes államtitkára vezette - közölte a fejlesztési tárca. A közlemény idézi a helyettes államtitkár gyorsjelentését a konferenciáról, amely szerint "a koppenhágai klímacsúcs tapasztalataiból okulva sem a résztvevők, sem a közvélemény nem remélt sokat a cancúni klímakonferenciától, mégis egy kiegyensúlyozott határozati csomag született", amely Koppenhága kudarca után újra megnyitja a lehetőséget egy átfogó éghajlati megállapodás létrejöttére.

A közlemény szerint Olajos Péter jelentésében kiemeli: "A cancúni megállapodások létrejötte nagy hatással bír a soros magyar EU elnökségre is, hiszen Magyarországnak lesz a feladata, hogy az anyag számos pontosítandó, szándékosan nyitva hagyott kérdésében segítse az egységes uniós álláspont kialakítását, és ezáltal hozzájáruljon a nemzetközi megállapodás sikeréhez. Ezen feladatok közül kiemelkedik két lényeges terület, az éghajlatváltozás negatív következményeihez való alkalmazkodás (adaptáció) és az ehhez szükséges finanszírozás."

Ez utóbbi elősegítésére a cancúni határozatok egy Zöld Klíma Alap és alapkezelő létrehozatalát javasolják, amely a világ legnagyobb ilyen alapja lehet évi 100 milliárd dolláros nagyságban. "A magyar soros EU elnökség feladata lesz az alapkezelő formájáról, működéséről formálandó uniós elképzelések egyeztetése és kimunkálásának megkezdése. Ez az alap és az ide történő magyar befizetések nagy lehetőséget nyújtanak a magyar cégeknek harmadik országban végzendő zöldgazdaság-fejlesztési tevékenységek megvalósítására, ilyen irányú exporttevékenységük növelésére. Az adaptációt illetően, a magyar EU elnökségnek február 21-ig kell kidolgoznia az ezt koordináló bizottság összetételére, funkciójára és szerepére vonatkozó uniós javaslatokat" - közölte az NFM.