Az Országgyűlés európai ügyek bizottságának ülésén az államtitkár hangsúlyozta: az uniós stratégia igyekszik választ találni arra a kérdésre, miként lehetne kilábalni a gazdasági válságból, valamint arra, hogyan lehetne az európai gazdaságok gyenge versenyképességét javítani.

Úgy látta, az EU 2020 a korábbi stratégiánál "sokkal célzottabb", kevesebb feladatot határoz meg, és összességében fenntartható, társadalmilag kiegyensúlyozott gazdasági növekedést ír elő. Ugyanakkor nem határozza meg egyértelműen, hogy miként lehet elérni a számszerűsített célokat, nem szabja meg, hogyan teremtsenek új munkahelyeket, vagy hogyan finanszírozzák a kutatásra és fejlesztésre fordítandó források növelését.

Az államtitkár szerint az uniónak is lépéseket kell tennie a megvalósításért, nemcsak a tagállamoknak, egyebek mellett csökkentenie kellene a bürokráciát, elő kell segítenie a mobilitást, és lehetővé kell tennie a könnyebb hozzájutást a forrásokhoz.

Az EU 2020 újdonsága, hogy szigorú ellenőrzést ír elő, figyelembe veszi az egyes országok sajátosságait, és azt várja el a tagállamoktól, hogy reformokat hajtsanak végre a célok eléréséért - emelte ki Cséfalvay Zoltán. Hozzáfűzte: a kormány novemberben eljutatta az uniónak a nemzeti reformprogram első változatát, a végleges verziót áprilisig kell kidolgozni, addig széleskörű társadalmi egyeztetést kezdeményeznek.

Az EU az úgynevezett "szűk keresztmetszetek" keretében azonosította az egyes tagállamok kihívásait, Magyarország esetében az államháztartási helyzetre, a pénzügyi szektor stabilitására, a foglalkoztatottság alacsony szintjére, az üzleti környezet fejlesztésére és az oktatási rendszer hiányosságaira hívták fel a figyelmet - mondta, megjegyezve: több tagállam küzd hasonló gondokkal.

Magyarország a stratégia céljainak megfelelően emelni akarja a foglalkoztatási szintet, 2015-ig 400 ezer új munkahelyet szeretne létrehozni, csökkentené az üvegházhatású gázok kibocsátását, növelné a képzettségi szintet és a szegénység elleni küzdelem jegyében javítana a gyermekes családok helyzetén - hangsúlyozta Cséfalvay Zoltán.

Cséfalvay Zoltán Mile Lajos (LMP), a bizottság alelnökének érdeklődésére elmondta: a 16 százalékos adókulcs növeli a fogyasztást, a gazdasági növekedést és a versenyképességet, ami minden társadalmi rétegnek, így a szegényebbeknek is előnyös. Ivanics Ferenc (Fidesz)kérdésére, amely az euró bevezetésének lehetőségét firtatta, az államtitkár úgy válaszolt, ehhez teljesíteni kell a megfelelő államháztartási kritériumokat, ami nemcsak az euró bevezetése miatt fontos.