Szabó Csaba közlése szerint a kutatóintézet létrehozásának részleteiről még egyeztetnek a tárcán belül; megvalósításában a Sárvári Erdészeti Kutatóintézet és a Veszprémi Pannon Egyetem is együttműködik. A Tájrehabilitációs Kutatóintézet a tervek szerint a tavasszal kezdi meg működését.

Az ökológiailag súlyosan sérült vidék jövőjét és az elöntött tíz négyzetkilométer mezőgazdasági terület hasznosítását a kiépülő kutatóbázis tudja megoldani - mondta a miniszteri megbízott. Hozzátette: a terület jövő évi mezőgazdasági hasznosítása kétséges, a külterületek iszapmentesítése leghamarabb április végére fejeződhet be.

Elmondta, hogy az intézet bázisát az a több négyzetkilométeres terület adja majd, amely az érintett gazdálkodók döntése alapján állami tulajdonba kerül.

A Vidékfejlesztési Minisztérium január 3-ig adott lehetőséget a vörösiszappal szennyezett mezőgazdasági területek tulajdonosainak arra, hogy döntsenek: a Nemzeti Földalapból csereföldet kérnek, eladják vagy megtartják területeiket. Az érintett csaknem háromszáz tulajdonos közül eddig 61-en választották földjeik eladását - mondta a miniszteri megbízott.

Szabó Csaba hangsúlyozta, hogy az energianövények termesztése kényszer az érintett területeken, de az még nem dőlt el, hogy fás vagy lágy szárú növényeket termesztenek a jövőben. A tervezett Tájrehabilitációs Kutatóintézet biztosítja majd az energetikai célú növénytermesztést és az újrahasznosítás rendszerét, és közreműködik a termelt növények felvásárlásában.

A kutatóintézet feladatai elsősorban a sérült táj helyreállítása, a térségben felhalmozódott vörösiszap kezelése, a Marcal folyó rehabilitációja és vizes élőhelyeinek, lápjainak helyreállítása lesznek - mondta Szabó Csaba.