Az E-MIL teljes jogú tagként való elfogadásával a romániai magyar írókat tömörítő szervezet nem egyszerűen belépett a legrangosabb európai írószervezetek klubjába (ami néhány projekt finanszírozásához is lehetőséget adhat) hanem egyben erősebb tárgyalási pozíciót nyert, ami a romániai magyar írók érdekképviseletét illeti.

Az erdélyi magyar irodalom világirodalmiasítása

Arról, hogy konkrétan milyen közös projektekben vesz részt a romániai magyar szervezet, az elkövetkező tárgyalásokon, gyűléseken eshet szó. Mindenképp fennáll a lehetősége, hogy fordítási projektekkel erdélyi szerzőik művei is bekerülhessenek a nemzetközi vérkeringésbe.
Az alig másfél éve működő E-MIL pusztán ez a vonatkozás is látványos eredményként könyvelheti el, a lényeges fordulat azonban talán mégis az, amit az írók az európai intézményesülés által hazai terepen érhetnek el. Itt elsősorban két terület jöhet számításba. Az első, hogy lobbizza ki az írótársadalom a jogdíj-gyakorlat megváltoztatását, a másik a kiadókkal szembeni hatékonyabb érdekképviselet. Az EWC számos országban sikeresen lobbizott a szerzői jogokról szóló törvények megváltoztatásáét, bevezettette a könyvtári kölcsönzés utáni jogdíj bevezetését (Public Lending Right).
Ami azt a pénzt illeti, amelyet a kiadók a szerzőknek fizetnek, a romániai magyar gyakorlat a kiadók helyzetét könnyíti meg. A kiadók a (rendszerint magyarországi forrásból) kapott támogatásokból szimbolikus honoráriumokat fizetnek a szerzőknek, majd valószínűsíthetően szimbolikusan alacsony, de mindenesetre lekövethetetlen példányban adják ki a köteteket.
A finanszírozás rendszere nem motiválja a kiadókat, hogy hatékonyabban terjesszék könyveiket, ami blokkolja a könyvpiac, az esetleges verseny kialakulását. Németországban előírás, hogy a szerzők az eladott példányszámokból befolyó összeg legalább 8%-át kapják meg. Ez nálunk abszurd elvárásnak számít, mert akárcsak Magyarországon, itt sem követheti végig a szerző a kötetét illető kiadói könyvelést. Ebből következően a szerző-kiadó viszony a magyar ugaron nem éppen konfliktusmentes.
Az E-MIL kolozsvári sajtótájékoztatóján - amelyen tegnap Fodor Sándor, az E-MIL elnöke mellett Sántha Attila és Orbán János Dénes vett részt - két példát részleteztek:
Az egyik annak a sepsiszentgyörgyi kiadóé, amely kiadott versantológiáját a szerzők bárminemű konzultálása nélkül adta ki. A másik egy per, amelyet azért indítottak, mert egy Király László-írást anélkül filmesített meg egy magyarországi stúdió, hogy jogdíjat fizetett volna. És fényévnyire vagyunk attól a gyakorlattól, hogy az írók, ha a közszolgálati médiumban szólalnak meg (például rádióadásokban vagy tévés kerekasztal-beszélgetésekben) kötelezően jogdíjat kapjanak.
Sántha Attila elmondta, az E-MIL a jogdíjakkal kapcsolatos európai gyakorlatok romániai érvényesítésében vélhetően konkrét javaslattal áll elő, amelyet a kormány és/vagy a törvényhozók elé kívánnak terjeszteni.
Az E-MIL addig is hangol a decemberi aradi díjkiosztó gálára és irodalmi bálra, és azon morfondírozik, kit is delegáljon a Kossuth és a József Attila díjak bizottságaiba - a Nemzeti Kulturális Örökség minisztériuma jelezte, hogy elvárja az immár EWC-tag erdélyi magyar írószövetséget is.

Transindex - fidesz.hu