A tíztagú testület azt szeretné feltárni, hogy milyen mulasztások vezettek a vörösiszap-tározó gátjának átszakadásához, illetve a tározó építése és fenntartása során követtek-e el visszaéléseket. A jövő év novemberéig elkészülő jelentésben elsősorban a politikai felelősséggel foglalkoznának, illetve azzal, hogy az előző ciklus kormányzatához, konkrétan a Gyurcsány Ferenc volt kormányfőhöz köthető vállalatokat terheli-e felelősség a katasztrófa bekövetkeztéért.

A bizottság a privatizációs szerződésektől fogva az október 4-én bekövetkezett gátszakadásig terjedően vizsgálja a vörösiszap-tározó és az azt üzemeltető cég felelősségét, a szerződésben foglaltak végrehajtását, valamint megvizsgálja az országban a környezetre veszélyes technológiát alkalmazó - működő vagy már bezárt - más ipari létesítmények állapotát. A feladat ellátásához két szakértőt kértek fel.

Lasztovicza Jenő (Fidesz) azt mondta: "a top tízben, százban lévő emberek" ne játszanak több tízezer ember életével, vagyonával, javaival, ezért a világ legszigorúbb környezetvédelmi törvényének megalkotását javasolta. Lasztovicza Jenő, aki a Veszprém megyei védelmi bizottság és a megyegyűlés elnöke is, arra kérte politikustársaitól, hogy se az ügyet, se a katasztrófahelyzetet ne használják politikai célokra, mert csak hangulatot keltenek, és csak olyanok nyilatkozzanak, akik személyesen jártak a térségben. Ékes József frakciótársa azt javasolta, hogy tartsanak kihelyezett ülést Ajkán, vagy a katasztrófa sújtotta települések egyikén.

A bizottság legközelebb februárban ül össze.

Az Országgyűlés nagy többséggel, 364 támogató szavazattal (a szocialista Göndör István ellenszavazata és Kovács Tibor tartózkodása mellett) november 29-én fogadta el a vörösiszap-katasztrófa következményeit vizsgáló bizottság felállításáról szóló, a jobbikos Kepli Lajos által benyújtott határozati javaslatot. A tíztagú testületbe a kormányoldal és az ellenzék is öt-öt képviselőt delegálhatott.