A határon túli magyarok általában vett támogatására jövőre 295 millió forinttal kevesebbet fordít a magyar állami költségvetés. Tavaly különféle címeken, változó költségvetési fejezetekben szétszórva 9,11 milliárd forintot ítélt meg a magyar parlament ilyen célra. A 2004-es költségvetés tervében 8,83 milliárd forintot jelölt ki erre a célra a pénzügyminisztérium (lásd összehasonlító táblázatainkat).

Ha az inflációval kalkulálunk

Eközben a költségvetés kiadásai úgy általában 12,84%-kal növekedtek. 2003-ra 5310,5 milliárd forintnyi kiadást tervezett be a pénzügy és a parlament a költségvetési törvényben. Az idén ez a kiadási főösszeg 6092,9 milliárdra bővült. A költségvetést 5,5%-os inflációt betervezve számolták ki a szakemberek. Ha ezt az általános növekedést és az inflációt is beszámítjuk, 2004-ben a 9,11 milliárd helyett 10,78 milliárdot kellene elkülöníteni határon túli célokra.

Ehhez képest az idei költségvetés 8,83 milliárdot jelölt ki erre a célra. Ez az összeg kevesebb, mint egyharmadára rúg annak a 30,2 milliárd forintnak, amelyet a belügyminisztérium egyedül a Budapesti Rendőr-főkapitányságra költ. Az ideális (a több mint tízmilliárdos) és a valós (szinte kilencmilliárdos) összeg között a különbség 1,94 milliárd forint - ez a summa nagyjából egyenlő a a Sapientia - Erdélyi Magyar Tudományegyetem 2003-as költségvetésével.

Az átlagos csökkenés nem vészes

A 2003-as költségvetést és a jövő évi tervezet összevetve kiderül, a határon túliakra 2004-ben 3,01%-kal jut kevesebb - így tekintve a csökkenés nem drámai. Főleg akkor nem, ha figyelembe vesszük, hogy a pénzügyminisztériumnak az egyensúly viszonylagos helyrebillentéséért muszáj volt a költségvetés hiányát a bruttó nemzeti össztermék (GDP) 3,5%-ra leszorítania. Erre azért volt szükség, mert - kis túlzással - a 2002-es választások előtti és utáni hadjáratban az Orbán- és a Medgyessy-kormány nyakló nélkül költekezett.

A költségvetés kiadásai tehát átlagosan 18,3%-kal nőttek. A határon túli célokat szolgáló intézmények, pénzalapok támogatása viszont egyáltalán nem egyenletes módon nő: a támogatás több esetben a felére csökkent, vagy szinte 50%-kal megugrott. Sok esetben - ami a puszta számokat illeti - a támogatás nő egy kevéssel, de ez a pluszösszeg annyira kicsi, hogy még az inflációt sem fedezi.

A Duna Televízió például 182 millióval kap több pénzt, de műsorait természetesen nem csak a határon túl élő magyarok nézik. A Határon Túli Magyarok Hivatala (HTMH) 1,5 millióval kap több pénzt, ami számításaink szerint egyetlen egy új alkalmazott évi bruttó fizetésével egyenlő.

A nagy megnyirbálás

Százalékos arányban a legtöbbet a rejtélyes fedőnevű kisebbségi koordinációs és intervenciós keretből csípett le a pénzügyminisztérium, vagyis mínusz 56%-ot. Határon túli magyarok oktatási és kulturális támogatásától vontak el számszerűen a legtöbb pénzt: 315 millió forintot. Határon túli magyar felsőoktatás fejlesztésére 214 millió forinttal jut kevesebb - ez tulajdonképpen a Sapientia - EMTE költségvetése.

Szintén jelentősen megcsappant a határon túli magyarok koordinációs keretének nevezett költségvetési tétel, ez az összeg 236 millió forinttal csökken (korábban 560 milliót fordítottak erre a célra, e a koordinációs alapok a miniszterelnökség költségvetési főfejezetében szerepelnek). A kedvezménytörvény végrehajtása jövőre 142 millióval kell kevesebbe kerüljön.

A nagy növekedés

Ellenben jelentősen többet fordít a 2004-es költségvetés "a szomszédos országokban élő magyarok nevelési-oktatási, tankönyv- és taneszköz-támogatására", azaz a kedvezménytörvényben előírt támogatások kifizetésére. Erre félmilliárddal több forintot szán a budapesti pénzügyminisztérium. A határon túli színházak 20 millió forinttal kapnak többet, a fiatalok és az ifjúsági szervezetek egymillióval.

A stagnálók:

a két legnagyobb, deklaráltan csak a határon túliakat támogató közalapítvány, az Illyés és az Új Kézfogás költségvetése egyetlen fillérrel sem lesz több 2004-ben, mint az idén. A határon túli oktatást támogató Apáczai Közalapítvány (mivel főleg a szakképzési alapból kap pénzt, és ezt az alapot inkább cégek befizetéseiből töltik fel) külön tételként nem szerepel a költségvetésben.

Forrás: Transindex