Milyen érdek vezérelhette az előző városvezetést, amikor szerződést kötött az Alstommal? - tette fel a kérdést Tarlós István szerdai sajtótájékoztatóján. A szerződés alapos átvizsgálása után ugyanis több olyan pontot találtak a dokumentumban, ami legkevésbé sem a főváros érdekeit szolgálja, illetve a szerelvényeket gyártó cég még a számára kedvezőbb feltételek mellett sem teljesített maradéktalanul.

Tarlós István a szerződés kusza körülményeit taglalva kifejtette: egyrészt a megállapodás egy francia bíróság illetékességét rögzíti a felek vitájának eldöntésére, másrészt a kötbért a teljes összeg tíz százalékában maximalizálja, így ezen felül nem köteles fizetni az Alstom, bármennyit is késik. Harmadrészt, ha a cég a hatósági engedélyeket nem tudja beszerezni, az a vis maior kategóriájába tartozik. További "érdekes körülménynek" nevezte Tarlós a szerződés azon kitételét, miszerint mindenféle teljesítés nélkül a városnak ki kellett fizetnie harmincmilliárd forintot - a beruházás felét - a szerelvényeket szállító cégnek.

A főpolgármester sajtótájékoztatóján kitért arra is, hogy az Alstom még a számára kedvező környezetben sem teljesítette maradéktalanul kötelezettségeit. Annak ellenére, hogy a megállapodás rögzíti, hogy a harminchét szerelvényből 2009 májusáig huszonkét darabot, 2009 októberéig pedig további tizenötöt kellett volna szállítania az Alstomnak, a mai napig három darab érkezett meg. Hozzátéve: az előző városvezetést közel két évig nem zavarta, hogy a cég késlekedik a szállítással, és lépéseket sem tett annak kikényszerítésére.

További visszásságként Tarlós kiemelte: ez idő alatt az Alstomnak nem sikerült beszereznie az illetékes hatóságtól a végleges engedélyt sem. "A főváros nem engedhet engedély nélkül pályára semmilyen tömegközlekedési eszközt" - szögezte le.

Azon francia bírósági határozattal kapcsolatban, amely az Alstom javára döntött, Budapest vezetője elmondta: még a francia jogászok is nevetségesnek tartják, ugyanis annak indoklása több olyan megállapítást tartalmaz, ami enyhén szólva is megkérdőjelezhető. Ilyen például az a feltételezés, hogy a főváros az oroszokkal akar szerződni, és ezért ignorálja a francia szállítót. De az indoklásban tényként szerepeltetik azt is, hogy a metrókocsik fedezetét jelentő pénzt a BKV folyó kiadásaira fordították. Ez a főpolgármester szerint már csak azért sem lehetséges, mivel kötött felhasználású EIB-hitelről van szó, így azt csak a szerelvények beszerzésére fordíthatja - hangsúlyozta. Ennek ellenére a tárgyalások folytatódnak, mert senki nem akarja azt, hogy a két állam jó viszonya az ügy miatt megromoljon - tette hozzá.

Tarlós továbbá felhívta a figyelmet, hogy fel fogják kérni Budai Gyulát, hogy vizsgálja át az iratokat, majd döntse el, hogy a 2006-os szerződés mennyiben szolgálja a város érdekeit, illetve mennyben okozott kárt.

Kérdésre válaszolva Tarlós elmondta: amennyiben az Alstom kijavítja a szerelvényeket és beszerzi a hatósági engedélyeket, úgy fennmarad a cég és a főváros kapcsolata. Azonban elképzelhető, hogy új tendert írnak ki.

A határidőket illetően a főpolgármester úgy nyilatkozott: arról a nemzeti fejlesztési miniszterrel lefolytatott új tárgyalások után lehet dönteni.