A közvélemény nem készült fel a soros uniós elnökségre, de a hivatalos szervezetek igen - vélekedett Schöpflin György. A fideszes európai parlamenti képviselő az InfoRádiónak azt mondta: nem lehet mindenre felkészülni, de reméli, hogy eléggé rugalmas és hatékony az a rendszer, amit az elmúlt hónapokban kialakítottak, miután az előző kormánytól keveset örököltek meg.

Egy éve lépett hatályba a Lisszaboni Szerződés, amely létrehozott egy különálló külügyi intézményrendszert, a külügyi főképviselővel, Lady Catherine Ashtonnal és az Európai Külügyi Szolgálattal. A gyakorlat során, a spanyol és a belga elnökség idején kiderült, hogy nagyon sok a külügyi téma, amit a főképviselő nem tud egyedül ellátni, így a soros elnökségnek is lesznek külpolitikai feladatai - fejtette ki Schöpflin György, hozzátéve, hogy a napirendtől függ, pontosan milyen feladatok várnak az elnökségre.

Az EP-képviselő kiemelte: a külügyi tárcának fel kell készülnie arra, hogy átalakulóban van az intézményrendszer, emellett ott van a bővítés kérdése, amelyben Izland, a délkelet-európai államok és Törökország érdekeltek.

Törökország abból a szempontból is érdekes, hogy bár folytatja a csatlakozási folyamatot, kezd kialakítani magának egy komoly regionális középhatalmi szerepet, ami keleti irányba viszi el az államot - hangsúlyozta. Schöpflin György szerint az egész helyzet átalakul, és kiderül, hogy Törökország sokkal komolyabb tényező, mint eddig gondoltuk. A politikus nem tartja kizártnak, hogy öt-tíz év múlva már nemcsak BRIC országokról (Brazília, Oroszország, India és Kína) beszélünk, hanem ott lesz a T betű is, vagyis Törökország. Ez egészen más útra tereli az EU külpolitikáját, amire érdemes odafigyelni - tette hozzá.