- Utoljára talán az Antall-kormány kapott médiaügyekben ilyen erős nemzetközi kritikát, mint most önök az új médiaszabályozás elfogadásakor. Ön szerint a támadások ellenére hatékony lesz az új médiatörvény?

- Az idő és a jogalkalmazás majd megválaszolja, hogy milyen is lesz az új médiaszabályozás. A törvényhozó fenntartja magának a jogot, hogy a jogalkalmazásban felmerülő hibákra választ adjon. A most olyannyira támadott törvény egyébként nyugat-európai és uniós modellek alapján készült. A példát a lengyel, a francia, az olasz, a baltikumi, a német, a brit szabályozások adták. De számomra a legfontosabb, hogy mit mond a törvényről a magyar jobb- és baloldali újságíró-társadalom.

- A kormánypárti sajtóban is megfogalmazódtak kételyek és ellenérvek.

- Igen, ez természetes. De az a kritikatömeg, amelyet az ellenzéktől és egyes nyugat-európai lapoktól kapunk, nem tárgyszerű. Egy normálisan működő országban elvárható lenne, hogy egy új jogalkalmazó - ebben az esetben az új médiahatóság - bizalmat kapjon a munkájához. Nagy-Britanniában és Németországban sem okoz semmiféle problémát a média állami ellenőrzése, szankcionálása, ez náluk belefér a demokráciába. Bennünket most - mindenféle tapasztalatok és tárgyi tudás nélkül - épp azokból az országokból bélyegeznek meg, ahonnan a példákat vettük a törvény elfogadásához. Ez nonszensz. Az MSZP-nek egyébként óriási felelőssége van a hisztériakeltésben, európai parlamenti képviselőiken és a nemzetközi baloldali mozgalmon keresztül aktivizálták kapcsolatrendszerüket. Hazánk lejáratására törekszenek ahelyett, hogy segítenének az ország talpra állításában.

- Nem kellett volna tanulniuk az első médiaháború tapasztalataiból, amikor a szocialisták és az SZDSZ ugyanezt csinálták?

- A magyar jobboldal egyetlen médiaháborút sem nyert még meg, most sem fog. Azért nem nyerünk, mert nem a háború a célunk. Az Országgyűlés kötelessége, hogy az állampolgárok jogait védelmezze. A törvény azért lehet hatékony, mert reagál az elmúlt húsz év médiapiaci változásaira. Ugyanis ma már olyan internetes médiaformák léteznek, amelyeket az eddigi médiatörvény nem szabályozott, most egyetlen törvénnyel foglaljuk keretbe a médiarendszer működésének feltételeit. Nagyon fontosnak tartottuk a gyermekek és a család védelmének erőteljes hangsúlyozását is.

- Leginkább a bírságok nagysága aggasztja a médiaszereplőket.

- Minden nyugat-európai országban van bírságolási lehetőség. Ennek mértéke a finn, a svéd vagy a francia médiahatóságnál 50-60 milliótól 200 millióig terjedhet. A magyar 25 milliós összeg ehhez képest eltörpül. Az ellenünk megfogalmazott legsúlyosabb kritika arról szólt, hogy a médiahatóság visszavonhatja-e a működési engedélyeket. Bizonyos törvénysértések esetén - például a gyermekek védelme érdekében - ez a törvényhely minden nyugat-európai országban létezik.
A most munkába álló magyar médiahatóság egyébként hasonló struktúrájú lesz, mint az imént említett nyugati példák.

- Ezekről a nemzetközi tapasztalatokról a kormányoldal az utóbbi hetekben-hónapokban miért nem beszélt?

- Erről a kormányzati kommunikációért felelős személyeket kellene megkérdezni.

- Az ellenzék tagolt, önöknek a saját frakciójukkal kell inkább megküzdeni, a baloldali média pedig fel is erősíti ezeket a feszültségeket.
A médiafogyasztóknak sokszor úgy tűnhet, hogy a Fidesz (és a KDNP) néha saját magával és a kormányával sincs egy véleményen.

- Ezek a belső feszültségek 2011 gyöngébb előjátékának minősíthetők. Olyan volumenű átalakításokat tervezünk, amelyeket még jelentősebb szakmai viták fognak követni. Olyan frakcióvezető szeretnék lenni, aki ezeket nem elfojtja, hanem generálja. A képviselőcsoportban értelmes, szakszerű, egymás álláspontját tiszteletben tartó, jó hangvételű vitákat kell folytatni. Ezekből a szakmai diskurzusokból születhetnek meg egy-egy témakörben a megoldások. A magánnyugdíjpénztárak, a médiaügyek vagy az egészségügy kérdéseire ugyanis nem lehet leegyszerűsített válaszokat adni. Mi igényes megoldásokra törekszünk.

- Még úgy is, hogy a kormány álláspontjával szemben alakítanak ki valamilyen álláspontot?

- Képviselőcsoportunkban 173 egyéni képviselő ül, a frakció a nemzeti-polgári-konzervatív erőket egyesítve többféle érték- és érdekcsoportot képvisel. A kormány-frakció vonatkozásban ez kellő súlyt és felelősséget ad számunkra. A kormánypárti frakció nem biodíszlet.

- Ha ezek a viták "gyöngébb előjátékot" jelentenek, mi következik jövőre?

- Egészségügy, oktatás, szociális ellátórendszer, közigazgatás, önkormányzatok - a miniszterelnök már korábban jelezte, hogy ezeken a területeken várhatók nagy átalakítások. Ezek mindegyike nagy feszültséggel járhat. Januárban-februárban a kormány megtárgyalja az elképzeléseket, majd törvényjavaslatok formájában az Országgyűlés elé terjeszti azokat. És még nem is említettem az európai uniós elnökségünket, illetve az alkotmányozási folyamatot.

- A törvényjavaslatokat összehangolják a már elkészült alkotmánykoncepcióval?

- A legfontosabb, hogy az alkotmány és a törvények is az emberek akaratával harmonizáljanak. Az elmúlt nyolc évben láttunk arra példát, hogy reform címén a valóságtól elrugaszkodott ámokfutást hajtottak végre például az egészségügyben vagy a tömegközlekedésben. Az alkotmánynak az embereket kell szolgálnia, nem lehet elvonatkoztatni a rendszerváltás csődjét az 1989-ben született alaptörvénytől. Most egy olyan alaptörvény készül, amely figyelembe veszi a szavazók akaratát. A választóknak a folyamatok aktív alakítóinak kell lenniük. Mi úgy próbáljuk újjászervezni az oktatást, az egészségügyet, a közigazgatást és az önkormányzatokat, hogy kikérjük a véleményüket, a szempontjaikat pedig figyelembe vesszük a döntéseknél.

- Ön szerint kell-e a parlamenti elfogadása után megerősítő népszavazást tartani az alkotmányról?

- A választópolgárok egyértelmű felhatalmazást adtak nekünk az alkotmányozásra a tavaszi választásokon. Az MSZP azzal kampányolt, hogy nem szabad megengedni, hogy a Fidesznek kétharmada legyen, hiszen azzal alkotmányozni fog. Ehhez képest megkaptuk a szavazók több mint kétharmadának támogatását. De még a népszavazás lehetőségét sem zárnám ki, viszont a nyugati demokráciák tapasztalata az, hogy ebben a döntésben a parlamenteké a felelősség. Az emberek egy közvélemény-kutatás szerint azt várják el, hogy a parlament döntsön az alkotmányról. Az alaptörvényben rögzített kérdéseknek a nagy része persze közvetlenül nem foglalkoztatja a választókat. De ilyen például az államfő választásának módja, a család, a gyermekek védelme, az emberi méltósághoz való jog, az alkotmánybíróság vagy a halálbüntetés kérdése. Ezekben az ügyekben konzultálni kell az emberekkel.

- A halálbüntetést a nagy többség bizonyosan visszaállítaná.

- Erre nincs jogi lehetőség, de a teljes életfogytiglan kiszabásáról lehet beszélni, erről is vannak alkotmányozási viták.

- Mi a véleménye, a 2014-es ciklustól lehessenek-e polgármesterek parlamenti képviselők?

- Ennek a kérdésnek a rendezését is nyugodtan rá lehetne bízni a népre. Az alkotmány a törvényhozás kereteit is rögzíti, egy nemzeti konzultációban erről is ki lehet kérni az emberek véleményét. Csak felhívnám a figyelmet, hogy a tavaszi parlamenti választásokon több mint egymillió szavazó adta le városvezetőjére a voksát. Ezt az eredményt nem becsülném alá, ezt érdemes tiszteletben tartani.

- Az alkotmány-előkészítő eseti bizottság alkotmánykoncepciója mennyire kőbe vésett szöveg?

- Ötletek, javaslatok születtek, nincs semmi kőbe vésve. Nincs semmilyen döntés semmiről, ezért kértem az ellenzéki pártokat, térjenek vissza az alkotmányozási folyamatba. A parlamenti vita még alakítani fogja az alkotmányszöveget, azt sem zárom ki, hogy teljesen átírja.