A szaktárca közlése szerint a nemzeti ügyek kormánya a fejlesztéspolitika fő céljának a gazdaság versenyképességének megerősítését és a foglalkoztatás nagyarányú növelését tekinti.

Az új támogatáspolitika legfőbb célja, hogy a jövőben gyorsan, egyszerűen és hatékonyan jussanak el a fejlesztési források a magyar kis- és közepes vállalkozásokhoz (kkv-khez), amelyek kiemelkedő szerepet játszanak az új munkahelyek megteremtésében.

A stratégiai irányok a gazdaságélénkítést szolgálják

A Nemzeti Fejlesztési Minisztérium (NFM) közleménye szerint az Új Széchenyi Terv vitairata kijelölte a gazdaság fejlesztésének fő kitörési pontjait: mind a hét stratégiai irány a gazdaságélénkítést szolgálja. Az Új Széchenyi Terv jövőképet ad a következő két évtizedre, a 2011 január közepén induló terv prioritása a munkahelyteremtés és a magyar kkv-k helyzetbe hozása, amelynek révén 2020-ig mintegy egymillió új munkahely jöhet létre. Ennek érdekében 2011-ben a pályázati források közel 90 százaléka jut direkt vagy indirekt módon a kkv-szektorra.

Az Új Széchenyi Terv fejlesztéspolitikai irányaival kapcsolatos szakmai és társadalmi egyeztetések keretében a kormány ősszel országos konzultációt folytatott az új fejlesztéspolitikai rendszerről.

A második gazdasági akcióterv kijelölte a változtatások kereteit, amelyeket előzetesen az érintett szakmai és civil szervezetekkel, önkormányzatok képviselőivel vitattak meg. A beérkezett javaslatok elemzése és értékelése lezárult, és beépítették az új rendszerbe. Ennek eredményeként 2011-ben már a megújult eljárási rend szerint lehet pályázni az uniós és hazai forrásokra - közölte az NFM.

Az átalakítás következtében olcsó, gyors és hatékony pályázati rendszer jön létre, egyszerű pályázati eljárási renddel, amely kevesebb adminisztrációval, gyorsabb elbírálási és kifizetési határidőkkel képes forráshoz juttatni a hazai kis- és középvállalkozásokat.

Egyszerűbb és egységes adatlapot vezetnek be a vállalkozások számára

Lehetőség nyílik a pályázatok CD-n történő benyújtására, így a pályázat egyszerűbben kezelhető és áttekinthető mind a pályázó, mind a bíráló számára. Jelenleg a pályázati anyagok terjedelme a kis- és középvállalkozások esetében 200 oldal, de a nagyberuházásoknál "akár 15 kilogramm papír postai feladását is jelentheti".

Egyszerűbben összeállított és egységes adatlapot vezetnek be a vállalkozásoknak. A korábbi 30-40 oldalas adatlap nem egy esetben 700 adatmezőt is tartalmazott, ezt 8 oldalra és 150 adatmezőre kívánják csökkenteni - közölte a NFM.

Egyszerűsítik a nyilatkozattételt, míg korábban a pályázóknak akár 60-70 nyilatkozatot is kellett tenniük, ennek kiváltására a jövőben elegendőnek bizonyulhat egyetlen lap. A mellékletek száma 10 alá csökken, ugyanis korábban nem volt ritka 30 különböző engedély kérése sem.

Rövidebb lesz a bírálati szakasz

A jövőben csökkentik a kifizetések átfutási idejét, a jelenlegi gyakorlat szerint a számlák benyújtásától átlagosan 60 nap telik el a kifizetésig. A jövőben a kedvezményezetteknek történő kifizetés időtartamát 45 napra kívánják mérsékelni.

Az NFM közlése szerint rövidebb lesz a bírálati szakasz, csökken a kétfordulós értékelések száma. A korábban használt eljárási rend lehetővé tette, hogy némely pályázati kiírásra a pályázónak csupán a tervezetet kelljen benyújtania, majd ez alapján kerülhetett be a második fordulóba, ahol már a teljes pályázati anyagot értékelték. Nő majd a száma az automatikus elbírálású pályázatoknak, ahol objektív mutatók döntik el, hogy támogatható-e a projekt.

Egyszerűsítik az intézményrendszert

Eddig tizenöt közreműködő szervezet, nyolc irányító hatóság, háromezer ember és tizenöt operatív program bonyolította a rendkívül rossz hatékonyságú fejlesztéspolitikát. Megerősödik a monitoring, ezáltal csökkenhet a szabálytalanságok száma, mértéke. Az egyszerűsítés célja a működés egységesítése, az átláthatóság, a szabályosság növelése, a gyorsított bírálat és kifizetés elérése - közölte az NFM.