- Miniszterelnök Úr, a magyar kormány kijelentése szerint az Európai Unió számára 2011 a cselekvés éve lesz. Milyen tanulságokatvont le az EU a válságból, és a Tanács magyar elnöksége milyen irányt kíván szabni a tagállamok összehangolt fellépésének?

- A kommunizmus bukása óta az előttünk álló év lesz Európa legnehezebb éve, ami komoly kihívást jelent. A magyar azonban sokat próbált nép, amely számos válságon túljutott már, így megerősíthetem: jó hír Európának, hogy ebben az időszakban magyar elnöksége lesz. Az elnökségre való felkészülés során kiterjedt európai konzultációs sorozatot folytattam: találkoztam az összes többi tagállami miniszterelnökkel, de megbeszéléseket folytattam a keleti partnerségben részt vevő országok vezetőivel és a balkáni térség több kormányfőjével is. Azt tapasztaltam, hogy mindenki erős Európát szeretne, mert ez a nemzetek számára támaszt és erőforrást jelent. Ennek szellemében minden tőlünk telhetőt meg fogunk tenni a Közösség és az Európa 2020 stratégia sikere érdekében. Két konkrét kérdésre szeretném felhívni a figyelmet: egyrészt esedékes egy közös, átfogó európai romastratégia megalkotása a magyar elnökség alatt, másrészt pedig a nyugat-balkáni országok számára a térség stabilitása érdekében biztosítanunk kell az európai perspektívát.

- Hogyan látja az elnökség a fokozott európai gazdasági együttműködést, és Ön szerint milyen új eszközökre lenne szükség?

- A világban elképesztő sebességű és mélységű átalakulás zajlik, és Európának az eddigieknél sokkal erősebb világversenyben kell helytállnia. A magyar elnökség alatt ismét fel kell mutatnunk, hogy Európa a piacgazdaság őshazája, és képes új, innovatív megoldások felé fordulni. Az emberek Európa és saját jövőjüket illetően elbizonytalanodtak. Jól érzékelik a veszélyeket, de a kiutat nem látják. Megoldásokat várnak elsősorban a gazdasági növekedés beindítására, új munkahelyek teremtésére, és a régiek megtartására. Ezért a következő időszakban egész Európának komoly megújulásra lesz szüksége.

- Mit vár a közös agrárpolitika és a kohéziós politika felülvizsgálatáról, valamint a közös energiapolitika létrehozásáról folytatott előkészítő megbeszélésektől?

- Európa számára különös jelentőségű a közös agrárpolitika jövője. Az Európai Unió versenyképessége elképzelhetetlen az európai hagyományoknak megfelelő, jól működő mezőgazdasági termelés nélkül. Nagyon fontos ezért, hogy előmozdítsuk a tagállamok konszenzusát az agrárpolitika megőrzéséről és továbbfejlesztésének irányairól. Elnökségünk számára fontos, hogy az Unió ki tudjon lábalni az euró válságából. Ez azonban az összes uniós tagállam közötti fejlettségi különbségek problémája is, ami nagyon élesen felhívja a figyelmet arra, hogy Európának a kohéziós politika erősítésére van szüksége. Ami az energiapolitikát illeti, addig nem tekinthetünk az Unióra erős globális szereplőként, amíg fel nem ismeri, hogy keleti fele energiafüggőségtől szenved. Minden tőlünk telhetőt meg kell tennünk az energiafüggőség csökkentése érdekében, ami azt jelenti, hogy diverzifikálni kell a tüzelőanyag-forrásokat és a szállítási útvonalakat.

- Mivel járulhat hozzá a magyar elnökség a keleti szomszédok irányában folytatott uniós politikához?

- Ha az Európai Unió sikeres szereplő akar lenni a világporondon, akkor saját háza táján is sikeresnek kell lennie. Éppen ezért a keleti partnerség sikere olyan értékes erőforrás, amely jelentős mértékben erősítheti közösségünket. A jövő év első felében esedékes magyar EU-elnökség az egyik legfontosabb külpolitikai célkitűzésének tekinti a keleti partnerség előmozdítását, ezért jövő májusban még egy Keleti Partnerség csúcstalálkozót is rendezünk Budapesten. Úgy gondoljuk, hogy a Horvátországgal folytatott csatlakozási tárgyalások felgyorsítása és lezárása stratégiai jelentőségű, és Szerbia számára is nyitva kell hagyni az európai perspektívát. Emellett minden erőnkkel támogatni fogjuk, hogy Románia és Bulgária csatlakozhasson a schengeni térséghez.

- Az Önök elnökségével zárul a spanyol-belga-magyar elnökségi trió.Hogyan értékeli a spanyolokkal és a belgákkal való koordinációt és együttműködést?

- Martonyi János, kormányom külügyminisztere nemrégiben kétoldalú találkozót folytatott Brüsszelben spanyol, illetve belga kollégájával, és mindkettejükkel szoros együttműködésről állapodott meg a magyar elnökség idejére is. Lengyel barátainkkal is folyamatosan konzultálunk, és gyakorlatilag duót alkotunk, hiszen utánunk ők következnek az Európai Unió Tanácsának elnökségében.

- Hogyan kommunikálja majd tevékenységét a magyar elnökség az uniós polgárok felé?

- Ahogyan az elnökség előtt tettem, az elnökség féléve során ismét ellátogatok mind a huszonhat tagállamba. Találkozni fogok miniszterelnöktársaimmal, és mindenhol szót fogok emelni az erős Európa eszménye mellett, továbbá megpróbálom a magam eszközeivel is közelebb vinni az európai eszmét az európai polgárokhoz. Arra törekszem majd, hogy csökkentsem azt az oly fájdalmas távolságot, amely az európai eszme és az európai polgárok között ma létezik.