Olivier Bailly másfelől elmondta: nincs szinkronban az európai uniós szabályok megsértésének gyanúja miatt indított eljárások menetrendje a soros elnökségek rendjével. Ha a bizottság arra a következtetésre jut, hogy eljárást kell indítani egy ügyben, nem kell tekintettel lennie arra, hogy ki tölti be éppen a soros elnökséget.
A testület szokásos napi sajtótájékoztatóján a törvénnyel kapcsolatban elsősorban elméleti jellegű újságírói kérdések hangzottak el. Ezekre válaszolva, illetve a sajtóban megjelent észrevételeket kommentálva a szóvivő elmondta: számos példa van a múltból arra, hogy a bizottság eljárást indított egy-egy tagország ellen, miközben az a soros elnökség tisztét töltötte be. Jelenleg is összesen több ezer szabálysértési eljárás van folyamatban a 27 tagország ellen - tette hozzá.Más források szerint az eddigi értékelések elsősorban arra összpontosítottak, hogy a tisztán vett audiovizuális előírásokkal összhangban van-e a törvény. E területen lehet ugyanis leggyorsabban előrehaladni az elemzéssel.
Bailly meggyőződését fejezte ki, hogy pénteken, az Európai Bizottság testületének és a magyar kormánynak a budapesti találkozóján bizonyosan lesznek kétoldalú egyeztetések az audiovizuális témában illetékes EU-biztos és miniszter partnere között. Kérdések kapcsán a szóvivő jelezte azt is: az uniós alapjogi chartát csak abból a szempontból lehet vizsgálni, hogy az uniós jogszabályok nemzeti átültetésekor, alkalmazásakor a tagországok eleget tesznek-e annak. Nem vizsgálhat a bizottság ebben az értelemben olyan elemeket, amelyek az uniós jogszabályban nem szerepelnek, kivéve, ha azok korlátozzák az irányelv érvényesítését. E pillanatban nincs szó arról, hogy a charta szempontjából is elemeznék a törvényt - mutatott rá a szóvivő.
Cikk: | Elkészült a médiatörvény angol nyelvű fordítása |
Cikk: | Európai mintákra épül a médiatörvény |
Cikk: | FAZ: képtelenek megemészteni a Fidesz győzelmét |