Az MTI-nek eljuttatott hangfelvétel szerint a magyar kormányfő leszögezte: a magyar médiatörvényben egyetlen olyan jogi megoldás sincs, amely valamely uniós tagállam médiatörvényében ne szerepelne, tehát az "európai médiatörvényekből összerakott törvényről beszélünk." Magyarország pedig semmilyen diszkriminációt nem fogad el, vagyis a magyar jogszabály "bármely szakaszának módosítása csak akkor képzelhető el, ha abban az országban is módosítják ezeket a szakaszokat, ahonnan átvettük" - jelentette ki Orbán Viktor.

A miniszterelnök szerint a legfontosabb elv a diszkrimináció-mentesség, ezért kizártnak tartja, hogy az Európai Unió csak a magyar médiatörvényt módosíttatná, más ország szabályozását pedig nem. "Mutassanak egy olyan szakaszt, ami más ország szabályozásában nem szerepel. Csak egyet. Nincs ilyen" - hangsúlyozta Orbán.

A kormány Magyarország becsületét mindenfajta diszkriminációval szemben meg fogja védeni - tette hozzá a miniszterelnök.

A kormányfő "szükségtelennek és elhamarkodottnak" nevezte a német és francia kormány beavatkozását ebbe a vitába. Hozzátette: örül, hogy "a németek visszatértek a realitások talajára és cáfolták a külügyi államtitkáruk elhamarkodott nyilatkozatát, és azt várom, hogy a francia kormány is térjen vissza a realitások talajára."

Orbán az EU-s játékszabályok tiszteletben tartását javasolja: majd az unió eldönti, hogy egy jogszabály megfelel-e az uniós normáknak, ez nem a németek, a franciák vagy a magyarok dolga.

"Nem emlékszem, hogy Magyarország valaha kritizálta volna a francia médiatörvényt mondjuk azért, mert Magyarországon lehetetlen a tévé elnökét kinevezni kormányzati hatáskörből, ott meg lehet. Sosem gondoltam, hogy a francia médiatörvény ezért antidemokratikus lenne" - fogalmazott a miniszterelnök.

Orbán Viktor kérdésre válaszolva elismerte, hogy ez rossz kezdése a magyar uniós soros elnökségnek. "Nem én szabtam ezt a forgatókönyvet" - tette hozzá. A kormányfő szerint a magyar parlament elfogadott egy törvényt, ami a miniszterelnök szerint "teljesen rendben van," de a világ ezt nem fogadja el, hanem kritizálja. "Senki sem szeret így kezdeni egy elnökséget, de nincs módom ezen változtatni, együtt kell ezzel élni. Nem tudom megakadályozni, hogy a magyar elnökség azelső hetében a médiatörvényről legyen szó a külföldi médiában" - tette hozzá a miniszterelnök.

A kormányfő szintén kérdésre válaszolva leszögezte: alapvető kérdése a demokráciának, hogy az állampolgárok mindenről tájékoztatást kapjanak. Orbán mulatságosnak nevezte, hogy magyar napilapok bejelentik a sajtószabadság végét, majd keményen kritizálják a kormányt. "Akkor minek van vége?" - tette fel a kérdést a kormányfő.

A közeljövőben esedékes európai parlamenti látogatásával kapcsolatban Orbán Viktor elmondta: biztosan lesznek majd "igazságtalan és csúnya reakciók" a médiatörvénnyel kapcsolatban a külföldi lapok írásait idézve, de ki fog állni és meg fogja védeni a törvényt.

A médiatörvény időzítésével kapcsolatban Orbán Viktor leszögezte: azt a képviselők ütemezték, fel sem merült, hogy összefüggés van a soros elnökséggel a törvény elfogadása.

A jogszabály megalkotásának oka Orbán szerint az ORTT működésképtelensége volt, illetve az, hogy a közmédiák korruptak, pazarlóak és gyakorlatilag pénzügyileg összeomlottak.

Végül kérdésre válaszolva leszögezte: "a médiatörvény szövegének pontos ismerete, az azzal kapcsolatos konkrét kifogások megnevezése nélkül egyetlen államnak, köztük Franciaországnak sincs joga Magyarországot kritizálni és bármire felszólítani, ezért azt kérem, hogy a francia kormány térjen vissza a realitások és az ésszerű diskurzus talajára."

Esély az újjászervezésre

Magyarország azon európai országok közé tartozik, akinek még van esélye arra, hogy jelentősen újjászervezve saját államát versenyképessé váljon a termelés és a gazdasági növekedés tekintetében a világgazdaság feltörekvő régióival. Minden magyar gazdasági lépés ezt a célt szolgálja - mondta Orbán Viktor miniszterelnök csütörtökön Budapesten külföldi újságírók előtt.

A találkozó MTI-nek eljuttatott hangfelvétele szerint Orbán Viktor azt mondta: a feltörekvő világban tapasztalható termelési költségnövekedések és a Magyarországon kialakult termelési költségszint - ha ez utóbbi párosul pénzügyi fegyelemmel és munkaerőpiaci rugalmassággal - a termelési költségek tekintetében bármely országgal versenyképessé teheti Magyarországot. "Magyarországot versenyképessé akarom tenni még Kínával és Brazíliával is" - fogalmazott Orbán.

A miniszterelnök szerint Magyarország tette a legtöbbet a versenyképesség növelése érdekében 2010-ben: a kormány egyhavi nyugdíjcsökkentést hajtott végre, a nyugdíjkorhatárt 62-ről 65 évre emelték és zárolták a minisztériumi kiadásokat is, de a költségvetési hiány ezután még mindig 7,5 százalék volt. Ezért volt szükség a kormányfő szerint a bankadó, a szektorális adók és a nyugdíjreform bevezetésére. Ezek hatására a legfrissebb adatok szerint 3,8 százalék volt a 2010-es költségvetési hiány. Ebből a központi költségvetésé 3,3 százalék, a fennmaradó 0,5 százalék pedig az önkormányzatoké - mondta Orbán.

A kormányfő elsődleges célnak nevezte, hogy a ciklus végére - 2014-re - a mostani 80 százalékról 70-73 százalékra csökkenjen az államadósság, ennek első lépéseként 2011-ben Svédország mellett Magyarország lesz az egyetlen uniós tagállam, amely csökkenti az államadósságot.

Orbán szerint a következő évben "mintaértékű és külföldi országok számára is tanulságos strukturális átalakításokba" kezd a kormány például a nyugdíjrendszer, vagy az oktatás, a szakképzési rendszer esetében.

A soros magyar uniós elnökség kapcsán elmondta: akkor tekintené sikeresnek a magyar elnökség félévét, ha sikerülne módosítani az alapszerződést, megalkotni az állandó válságkezelési mechanizmusokat, ha megtörténne az EU-2020 stratégián belül a nemzeti reformprogramok összesítése, ha az energiacsúcson döntés születne a hiányzó energetikai interkonnektorokról, ha júniusig elkészülne a roma-stratégia és ha aláírnák a horvát csatlakozási tárgyalások lezárását. Ezen kívül a miniszterelnök plusznak értékelné, ha sikerülne megegyezni Románia és Bulgária schengeni csatlakozásáról is.

Orbán cáfolta, hogy tömegesen adnának állampolgárságot határon túli magyaroknak, hiszen minden esetben egyéni elbírálás folyik. Az útlevél igénylése ráadásul ezen felül egy újabb procedúra. A határon túli magyaroknak adandó szavazati jog kérdésén Orbán szerint a magyar parlament majd meg fogja vitatni, de a térségben az a szokás, hogy van szavazati joga az adott nemzeti közösséghez tartozó, de az ország határain túl élő állampolgároknak. A miniszterelnök hozzátette: az új alkotmányt áprilisban fogadják majd el, az ehhez kapcsolódó "sarkalatos törvényeket" pedig 2011 december 31-ig fogadják majd el és a szavazati jog kérdése is ezek között szerepel majd. Az új alkotmánnyal kapcsolatban egyébként a miniszterelnök elmondta: Magyarországnak szüksége van egy demokratikus időszakban született alkotmányra.

Orbán szerint Magyarországot két alkalommal tették tönkre: 1989-re és 2009-re, amikor mindkét esetben az államadósságot annyira megnövelték, hogy az agyonnyomja az országot. Éppen ezért a kormányfő "Európában ismert, de annál szigorúbb közpénzügyi fejezetet" szeretne az alkotmányba. Ennek célja, hogy korlátok közé szorítsa a költségvetési hiányt és az államadósság mértékét - legfeljebb 50 százalékra - és tisztázza a mechanizmust, hogy ha ezeket nem tartják be, akkor milyen alkotmányos mechanizmusok lépnek életbe. "Én személyesen ezen dolgozom, nem is állok rosszul" - mondta Orbán Viktor.

Arra a kérdésre, hogy mit szól ahhoz, hogy Putyin orosz miniszterelnökhöz hasonlítják a külföldi sajtóban, Orbán úgy válaszolt: 1998 és 2002 között Hitlerhez hasonlították, most pedig Putyinhoz és a fehérorosz államfőhöz, holott Magyarországon többpárti, demokratikus választások útján lehet elnyerni a hatalmat és senki nem kérdőjelezte meg a választások eredményeit. "Magyarországgal szemben sértésnek tartom az ilyen összevetéseket" - fogalmazott Orbán.