Schmitt Pál köszöntőjét angolul kezdte, majd magyarul folytatva kiemelte: bár az elnökség idején a kormányé a főszerep, ő maga is szeretne aktív szerepet vállalni az eseményekben. Úgy fogalmazott: minden lehetőséget meg kíván ragadni az ország nemzetközi megbecsülésének javításáért "egy meglehetősen ellentmondásos időszak után".

A köztársasági elnök szerint Magyarországon tavaly a választópolgárok Európában példátlan mértékű felhatalmazást adtak az országgyűlési többséget alkotó, és kormányt alakító politikai erőknek. Hozzátette: őt is ez az erő, ez az akarat emelte jelenlegi hivatalába.

Kiemelte: ma Magyarországnak nagy társadalmi felhatalmazással, rendkívül erős parlamenti többséggel bíró kormánya van, amely képes úrrá lenni a gazdasági nehézségeken, képes rendet teremteni. A demokratikus választásokon kapott felhatalmazás a magyarok elvárásainak, az átruházott szuverén hatalom mértékét, legitimitását is tükrözi - tette hozzá.

A 2010-es folyamatokat az államfő úgy látja, "mint a magyarok hatalmas sóhaját, amellyel mintegy ki akartunk fújni az életünkből minden visszatartó, gyengítő mérget, és belélegezni helyére a friss, éltető oxigént".

Hangsúlyozta: Magyarországnak nem csak magáért kell helytállnia, hanem egy 27 országból, félmilliárd emberből álló közösségért. Sikernek csak azt tudjuk elfogadni - mondta -, ha Európa a magyar félév végére megerősödik.

Schmitt Pál beszélt az alkotmányozás folyamatáról szólva azt mondta, a feladatot leginkább az indokolja, hogy a hatályos alkotmány deklaráltan ideiglenes. Kiáll amellett - tette hozzá -, hogy az új magyar alkotmány tiszta, világos zsinórmérték legyen, és alapvetései között helyet kapjanak olyan fontos értékek, mint a keresztény alapok, a családok és a nemzeti nyelv védelme, az egészséges élethez és a sportoláshoz való jog, az élethosszig tartó tanulás jelentősége.

A köztársasági elnök az európai uniós ügyekkel foglalkozó külföldi újságírókhoz fordulva azt mondta: köszöni a kritikus szemléletüket, amely szerinte mindig józanító hatású, és segít kiküszöbölni a hibákat.

Az új magyar médiatörvénnyel kapcsolatban az államfő azt mondta: a jogszabálynak már sokan keltették Európa-szerte rossz hírét, mint fogalmazott, talán a törvény betűjének ismerete nélkül, hiszen a hivatalos fordítás csak napokkal ezelőtt készült el.

Kijelentette: Magyarország demokratikus jogállam, ahol a szabadságjogok maradéktalanul érvényesülnek. Magyarország minden cselekedetét a közös európai mércéhez méri, "így amennyiben a törvény szövege ennek nem felelne meg, nyitottak vagyunk annak átgondolására" - tette hozzá. A magyar médiatörvény szellemiségére éppen a jogok őrzése a jellemző, azáltal, hogy védi az emberi méltóságot, védi a fiatalok jogait és érdekeit, valamint visszahelyezi jogaiba a valódi közszolgálatiságot - hangsúlyozta az államfő. Úgy fogalmazott: az új médiatörvény a jövő generáció jogainak védelmét "erősebb talapzatra" helyezi, és "nem engedi kiszolgáltatni a szólás szabadságának".

Hangsúlyozta, Magyarországon sajtószabadság van, teljes és maradéktalan. Az államfő köszöntőjében megemlítette, hogy 2011-ben kezdetét veszi a Liszt-év. Európa egy zenei zsenit ünnepel, aki egész életművével példa arra, mit jelent az európai identitás - mutatott rá.