Orbán: Az új médiatörvény európai értékeken nyugszik

A miniszterelnök a brit gazdasági hetilapba írt véleménycikkében állítja: ettől még a magyar médiatörvényt érő bírálatok sem tudják eltéríteni. Az írás címe: Elhamarkodottan ítélték meg Magyarországot a kritikusai. Ebben a kormányfő leszögezi: a médiatörvényünk európai és megfelel a 21. század kihívásainak.

Létrehozva: 2011. január 7., 11:12 | Utoljára frissítve: 2011. január 7., 12:17	nyomtat	küld

kapcsolódó

	"Európai médiatörvényekből összerakott törvényről beszélünk"
	"Nincs szó kötelezettségszegési eljárás indításáról"
	Magyarország hivatalosan is átveszi az uniós elnökséget
	"A nyugati baloldalt sokkos állapotba hozta Orbán konzervatív forradalma"

A minket bírálók nem is ismerték a törvény szövegét - írja Orbán Viktor a Financial Times pénteken megjelent számában, reagálva a sorozatos vádakra, amelyek a kormányt érték az ügy kapcsán. A brüsszeli uniós illetékesek kedvenc lapjának tartott újságban a kormányfő leszögezte: világossá kell tenni, hogy Magyarország soros EU-elnökként talán minden eddiginél elkötelezettebb az unió demokratikus értékei mellett, amelyekben az EU ereje rejlik. A törvény elfogadása utáni éles reakciók a szöveg ismeretének teljes hiányán alapultak - fogalmazott Orbán, megismételve, hogy a jogszabály az uniós értékekre épül, és megfelel a XXI. század reformtörekvéseinek.

A miniszterelnök kijelenti: az új médiatörvény európai értékeken nyugszik, és nincsenek benne olyan paragrafusok, amilyenek ne lennének benne más uniós országok hasonló törvényeiben. Példaként Németországot és Finnországot hozza (a nagy összegű büntetés kapcsán), valamint Franciaországot, Olaszországot és Portugáliát (ahol ugyancsak médiahatóság működik). Orbán ezért hangsúlyozza: csak akkor lennének hajlandók módosítani a törvényen, ha más országok is megváltoztatnák a szabályozást, különben diszkrimináció érné a magyar törvényt. Mindez azonban nem fogja elvonni a kormány figyelmét arról, hogy az uniós elnökség kulcskérdésére összpontosítson - szögezte le. Ez utóbbit, az uniós gazdaságpolitikát illetően úgy fogalmazott, Európában (de Amerikában és Ázsiában is ) különböző választ adnak arra a látszólag egyszerű kérdésre, milyen optimális egyensúlynak kell lennie az államháztartási hiány csökkentése, az adósságcsökkentés, a foglalkoztatás és a gazdaság növekedése között. Még Európán belül is indokolható különbségek vannak az ideális stratégiákat illetően, attól függően, hogy az egyes országok milyen helyzetben vannak. Úgy értékelte, hogy az unió jó irányba lépett, amikor elkötelezte magát a szorosabb gazdasági koordináció, a költségvetési fegyelem szigorítása és az adósságcsökkentés mellett. "Magyarország ráadásul ilyen tekintetben élenjáró volt: 2010-ben többet tett az államháztartási hiány és az államadósság lefaragásáért, mint bármely más európai ország" - írta Orbán Viktor.

A kormányfő kifejti: Magyarország tavaly tartani tudta a 3,8 százalékos hiánycélt, 2011-ben pedig jó kilátások vannak arra, hogy maximum 3 százalék legyen a deficit. Orbán felsorolja, hogy ehhez csökkenteni kellett a miniszterek, az országgyűlési és önkormányzati képviselők számát, valamint válságadókat vezettek be. A miniszterelnök úgy látja, hogy a legfontosabb kérdés Európa számára, hogy miként érhet el magas potenciális növekedést foglalkoztatásbővítéssel párhuzamosan. "Alacsony növekedési ütem elfogadhatatlan ugyanúgy, ahogy a foglalkoztatásnövelés nélkül bekövetkező gazdasági növekedés" - olvasható a miniszterelnök által jegyzett írásban.

Orbán reméli hogy elnökségünk hat hónapja alatt megszületik az a kiegészítés a lisszaboni szerződéshez, amelyről decemberben már megállapodás született. "Olyan fontos lépéseket is tervezünk, amelyek biztosítják, hogy ne legyen szükség hasonló válságintézkedésekre a jövőben" - fogalmaz a miniszterelnök.

A kormányfő kiemeli továbbá azt is, hogy az Európai Unióban egységes romastratégiára van szükség. Nem engedhető meg további késlekedés abban, hogy érzékelhető javulás következzen be a romák foglalkoztatásában, a gyermekek oktatásában és a lakhatási feltételekben. "Meggyőződésem, hogy az emberi jogok nyilvánvaló ügye mellett a romák társadalmi bevonása tetemes gazdasági haszonnal is jár az érintett országokban" - fogalmazott a kormányfő.

Orbán szerint a magyar EU-elnökség egyik kulcskérdése lesz Horvátország csatlakozása is. Mint írta, uniós érdek a bővítési folyamat folytatása is. E téren kulcskérdésnek nevezte, hogy sikerül-e lezárni a horvát csatlakozási tárgyalásokat a magyar elnökség alatt, ha horvát részről megtették ehhez az utolsó lépéseket.

A miniszterelnök szerint Európa ugyan kihívásokkal néz szembe, de szerinte ezeket biztosan meg fogják tudni oldani, mert se Magyarország, se más európai ország nem lehet erős és sikeres egy erős és sikeres Európai Unió nélkül. Európa nehéz kihívások előtt áll - zárta cikkét a miniszterelnök, bizodalmát fejezve ki, hogy közös akarattal az unió meg tud birkózni ezekkel. Minden tagországnak hozzá kell járulnia ahhoz, hogy Európa erős és sikeres legyen, és a magyar elnökség eltökélt szándéka, hogy ezt a célt szolgálja - írta Orbán Viktor.