FIDESZ.HU > Vélemények > Interjú Nyomtatás
Ablak bezárása
Uniós elnökség: Magyarország bizonyíthat
Magyarország hivatalosan is átvette az Európai Unió vezetését január 6-án a következő félévre. Portálunk Szánthó Miklóst a Nézőpont Intézet elemzőjét kérdezte többek közt arról, hogy milyen kihívások várnak az országra, és milyen mozgástere lesz a kormánynak az elnökségi ciklus ideje alatt.
Létrehozva: 2011. január 7., 12:57 | Utoljára frissítve: 2011. január 10., 12:12

- Milyen feladatokat kell megoldania a kormánynak az elnökség alatt?

- A soros elnökségnek semmiképpen sem az a feladata, hogy a saját országa számára "fontos ügyeket" képviselje. Hivatalosan erre egyébként nincs is tág mozgástere, hiszen a programot nagyrészt az Unió általános agendája határozza meg, ezen felül hazánk tagja az elnökséget másfél éven keresztül ellátó spanyol-belga-magyar triónak, mely már korábban közös prioritásokat irányzott elő. A Lisszaboni Szerződés által amúgy is csökkentett súlyú soros elnökség legfontosabb feladata ezért, hogy a már folyó ügyek gördülékeny vitelét biztosítsa, elősegítse a konszenzus kialakítását ezekben. Azonban majdnem minden elnökség során adódhatnak előre nem látható események, konfliktusok, amelyeket szintén problémamentesen kezelni kell - ilyen volt korábban az orosz-grúz háború, vagy a gázellátási nehézségek. Ezen felül egy elnökség "karakterét" nemcsak az általa képviselt ügyek határozzák meg, hanem olyan "apróságok" is, mint a formális politikán túl a kulturális események.

- Milyen kötelezettségekkel és jogosítványokkal jár az elnökség a kormányra nézve? Melyek azok a programpontok, amiket kifejezetten a magyar kormány vett fel az "étlapra"?

- Természetesen a magyar elnökség több olyan "dossziét" is igyekszik képviselni, ami hazánk szempontjából megkülönböztetett jelentőséggel bír. Ilyen például a Duna-Régió Stratégia vagy az úgynevezett "Önkéntesség Éve". A már korábban meghatározott prioritások közül pedig a formálódó romastratégia, a közös energiaellátás biztonságának összehangolása, a Keleti Partnerség, Horvátország uniós csatlakozási szerződésének parafálása vagy a kulturális sokszínűség említhető meg. A brüsszeli eurokraták szemében azonban az elnökség sikerének fokmérője a fentieken túl várhatóan az lesz, hogy Magyarország hogyan alkalmazza majd az uniós mechanizmusokat a térséget sújtó gazdasági válság kezelésében. Januárban indul meg ugyanis az első pénzügyi szemeszter, és a válságkezelés érdekében szükséges az alapszerződés módosításának levezénylése is.

- Elnökségi stáb: mik a feladatai, kik a tagjai?

- A valóságban a miniszterelnök - mint soros elnök - és a kormány összes tagja, valamint az egyes államtitkárok is részt vesznek az elnökség munkájában. A kormányfő az EU elnökével közösen vezeti az Európai Unió Tanácsának üléseit, ő képviseli a magyar elnökséget az Unió intézményei előtt. A miniszterek és államtitkárok az egyes tanácsi formációkat elnökölik, és kiveszik részüket a diplomáciai feladatokból is. A Külügyminisztérium EU-államtitkársága koordinálja a szakmai munkát a két kormánybiztossal és a brüsszeli Állandó Képviselettel együtt. Az uniós döntéshozatal legalsó, de egyesek szerint legfontosabb szintjét adják a tanácsi munkacsoportok: ezek elnöklését a következő fél évben ugyancsak magyar szakemberek látják el. A kommunikációért brüsszeli és hazai szóvivő, valamint a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium felel.

- Az eddigi elnökségi ciklusokat nézve, mi alapján állapítható meg, hogy egy elnökség sikeres volt?

- Ez ügyben különbséget kell tenni a régi, nagy tagállamok és az újonnan csatlakozottak között: utóbbiak uniós "tanulási fázisában" az utolsó lépés a soros elnökség kitöltése. Nyilvánvalóan egy olyan tagállammal kapcsolatban, mint amilyen pl. Franciaország, mások az elvárások, mint egy kicsi, ezáltal szűkebb szakmai és diplomáciai kapacitással rendelkező országgal szemben - mint amilyen Csehország, Szlovénia, vagy éppen hazánk. A zavartalan működéshez fontos tényező a biztos belpolitikai hátország, amely Magyarország számára a kétharmados kormánytöbbség és a csak három és fél év múlva sorra kerülő választások miatt adott. Sikerről nem is az adott félévben, hanem az azt követő értékelések után lehet majd beszélni: ha ezek kicsengése pozitív, azáltal megnő hazánk nemzetközi érdekérvényesítő képessége is.

- Az országimázs-építés szempontjából igen fontos eseménysor következik.

- Magyarországra eddig sosem látott gyakorisággal érkeznek majd folyamatosan a nagyszámú és magas rangú delegációk. Ezért kiemelt jelentőségű a soros elnökséget ellátó ország szempontjából az ehhez szükséges hazai infrastruktúra és logisztikai hálózat megszervezése, az eseménysorozatok sikeres menedzselése. Ebből a szempontból lényeges, hogy a legtöbb rendezvénynek helyt adó gödöllői kastély tehermentesíti a közlekedésileg amúgy is zsúfolt Budapestet, és így lehetőség nyílik a vidéki helyszín nemzetközi megismertetésére is. Országimázs-építés tekintetében is hasznos lehet, ha a diplomatákra olyan, első olvasatban akár jelentéktelennek tűnő gesztusokkal tesz jó benyomást hazánk, mint a magas színvonalú szállás és ellátás. Az emberek szempontjából a leglényegesebb, hogy a félév során a mindennapi életükben ne érezzék tehernek az elnökség lebonyolításával kapcsolatos teendőket: magyarán minden maradjon a megszokott kerékvágásban.