A miniszter felhívta a figyelmet a következő fél évben az energiapolitikában meghozandó döntések súlyára is.
Magyarország támogatja az Európai Unió 2020 stratégiáját. A kohéziós és regionális politika területén a fő cél az, hogy az eddigi gyakorlattal összhangban Európa kohézióját segítsük elő - hangsúlyozta Fellegi Tamás.
Hozzátette le kell küzdeni az Európa fejlett és fejletlen területei közötti meglévő gazdasági és egyéb egyenlőtlenségeket. Az elmúlt néhány év gazdasági válságának fényében, kiemelt prioritás a versenyképesség növelésének elősegítse. Fő célkitűzésünk az erős, hatékony és versenyképes Európa, ezért választotta a magyar elnökség jelszavául az "Erős Európa" kifejezést - emelte ki a miniszter. A kohéziós politikának mindkét célt egyidejűleg szolgálnia kell, vagyis segítenie kell Európa elmaradott régióit, s eközben erősítenie a versenyképességet ahhoz, hogy el tudjuk érni az Európa 2020 stratégia célkitűzéseit.
Emellett különösen tekintettel kell lenni arra, hogy a kohéziós politikára szánt összegek megfelelő célokra, korrupciómentesen költődnek el. Ehhez erősíteni szükséges a monitoring rendszert - emelte ki Fellegi Tamás. Magyarország elnökségi ideje alatt mindent meg fog tenni annak érdekében, hogy erősödjön a kohéziós politika súlya, és mentesüljön azoktól a problémáktól, amelyek jellemezték.
Magyarország teljes mértékben támogatja az Európai Bizottság ezzel kapcsolatos álláspontját, amely szerint az Általános Ügyek Tanácsában a kohéziós politika önálló formáció legyen.
Fellegi Tamás hangsúlyozta: február 4-e kiemelkedő jelentőséggel bír az energiapolitika terén. Ekkor lesz az első olyan európai tanácsülés, ahol önállóan foglalkoznak az energiakérdésekkel. Magyarország számára a két leglényegesebb kérdés az energiahatékonyság növelése és a belső energetika piac kiépítése. Az Európai Uniónak hangsúlyosan kell foglalkoznia energia terén is az orosz kapcsolatokkal. A Nabucco, a Déli Áramlat, az Északi Áramlat és az Agri projekt is kötődik az oroszokhoz.
Két alapvető dokumentumnak kell elkészülnie a magyar elnökség alatt - mondta a miniszter: az egyik a 2020-ra szóló energiastratégia, a másik az alacsony karbonkibocsátású gazdaság 2050-ig történő megteremtésének útiterve. A májusi energetikai informális miniszteri találkozót a 2050. útitervnek kívánja szentelni Magyarország.
A miniszter a magyar elnökség időszakát az EU jövőjének szempontjából kulcsfontosságú időszaknak tekinti, hiszen meghatározó területeken alapvető döntések meghozatalára kerül sor.