Csütörtökön volt vízkereszt napja, a remény napja, pénteken pedig kezdődik a farsang. "Mi is így fogjuk fel az elnökségünket: kezdődik a mulatság" - mondta a miniszterelnök, hozzátéve, hogy hat hónap múlva, a magyar elnökség végeztével pedig azt szeretnék mondani, "jó mulatság, férfi munka volt".

A második világháború után Magyarország volt Európában az az ország, amely a legtöbb vért és a legtöbb emberi életet adta a szabadságért és a demokráciáért - hangsúlyozta beszédében Orbán Viktor, hozzátéve, hogy a véren és az emberi életeken kívül Magyarország adott még 200 ezer iskolázott, jól felkészült embert Európának és Amerikának, akik elmenekültek Magyarországról a megtorlások elől. Ezért szerinte történelmi és érzelmileg megindító pillanat a mostani, amikor Magyarország adhatja az Európai Unió soros elnökségét.

A magyar kormányfő azt mondta, más korszakban élünk, mint a pénzügyi-gazdasági válság előtt, ám benyomása szerint "még mindig nem vontuk le a megfelelő tanulságokat ebből a válságból", ugyanis még mindig sokan hiszik azt, hogy a válság után az élet úgy folytatódik, mint előtte. "Nekünk, politikusoknak az a felelősségünk, hogy egyértelműen és világosan megmondjuk az embereknek, hogy ez nem lehetséges", soha nem lesz a világ olyan már gazdaságilag, mint a válságot megelőzően, és az európaiak nem lesznek képesek a válság előtti erőfeszítéseikkel fenntartani az életszínvonalukat a válság utáni időszakban - hívta fel a figyelmet, hozzáfűzve, hogy "mélyen és súlyosan" át kell szervezni az életünket.

"Nem lehet fenntartani a nyugdíjrendszereinket, nem lehet fenntartani a termelésünk versenyképességét, nem lehet fenntartani az életünk színvonalát a mostani szabályozásokkal" - mutatott rá Orbán Viktor, úgy fogalmazva: "ha többet temetünk, mint ahány keresztelőnk van, nem tarthatjuk fenn a versenyképességünket".

Álláspontja szerint mindent újra kell gondolni a versenyképességhez. Hozzátette ugyanakkor, "semmi okunk nincs arra, hogy ne legyünk optimisták", az EU ugyanis ennél sokkal nagyobb dolgokat is megvalósított: egymást halomra gyilkoló népek polgáraiból a háború után barátokat csinált, térdre kényszerítette a Szovjetuniót, újraegyesítette Európát, és megteremtett például egy új világpénzt.

A magyarok mindent meg fognak tenni azért, hogy az EU az új kihívásoknak eleget tegyen - hangsúlyozta.

Közös erővel

José Manuel Barroso, az Európai Bizottság elnöke a rendezvényen elmondta: akkor sikerülhet megteremteni az erős Európát, amelyet Magyarország is a zászlajára tűzött, ha összefognak az unió tagállamai - így a legnehezebb problémákra is megoldást találhatnak.

Mint hangsúlyozta, bár az elmúlt időben fontos lépéseket tettek, még sok teendő vár a magyar elnökségre is, ezzel kapcsolatban megjegyezte: meggyőződése, hogy ez a fél év, "jó és gyümölcsöző" lesz.

Ez a hat hónap nemcsak Magyarországnak, de Európának is kritikus időszak - mondta. Az elnökségnek tovább kell vinnie a megkezdett reformokat - mondta az unió versenyképességét ösztönző EU 2020-ra és az európai szemeszterre célozva, amelynek során lehetővé válik a nemzeti költségvetések összehangolása. Mint fogalmazott, a sokszínűség az EU fontos értéke, amely abban is megjelenik, hogy minden elnökség egy kicsit más.

Hangsúlyozta: az uniónak sikerült a kommunizmus évtizedei után eltüntetni a határokat a kontinensen, és olyan vívmányokat ért el, mint a közös pénz, a közös piac és a tagállamok egysége. Azonban még mindig több kihívással kell szembenéznie az EU-nak, miközben a tagállamai azon dolgoznak, hogy szociális, gazdasági és környezeti szempontból is fenntartható jövőt építsenek a következő generációknak - tette hozzá.

A Bizottság elnöke kiemelte: lényeges az unió és a polgárok közötti bizalom helyreállítása, ezért az EU vezetőinek figyelniük kell arra, mit várnak tőlük az emberek.

Az unió nemcsak Brüsszelben létezik - mondta, hozzáfűzve: az EU az Európai Unió Házában is jelen van. Ez a hely egy "agora", amely összehozza az embereket, és amely nemcsak a Bizottság, hanem egész Európa háza - vélekedett.

Sztavrosz Lambrinidisz, az Európai Parlament (EP) alelnöke beszédében hangsúlyozta: Brüsszelben és Strasbourgban olyan lényeges kérdésekről vitáznak, mint a mezőgazdaság, a vízpolitika, a környezetvédelem, a foglalkoztatás, a migráció vagy a terrorizmus elleni harc, és ennek a munkának a hatása az egész unióban érezhető. Azt mondta, az EU Házában ezeket a témákat is megvitatják majd az emberek.

Ennek a helynek "élőnek" kell lennie, amit nem lesz könnyű elérni, mert ugyan jelenleg nagy figyelem irányul rá, de "holnaptól egy kamera sem lesz itt" - figyelmeztetett.

Az elnökségről szólva az EP alelnöke üdvözölte, hogy a magyar pártok egyetértenek az unió bővítésében, mivel véleménye szerint csak így lehet békét teremteni a kontinensen. A görög politikus kiemelte a szolidaritás fontosságát is, mint rámutatott, a tagállamoknak együtt kell megoldaniuk a problémáikat.

Az avatási ünnepélyen mások mellett jelen volt Schmitt Pál államfő, a kormány több tagja, magyar EP-képviselők, nagykövetek, több EU-biztos és az Országgyűlés külügyi bizottságának képviselői. A rendezvény után a vendégek fogadáson vesznek részt a Millenáris Parkban.