A külügyminiszter annak a véleményének adott hangot, hogy "bizonyos kifejezések túl általánosak" a médiatörvényben. Ilyen esetben két dolog segíthet: egy "rendes" joggyakorlat vagy pedig egy kiegészítő szabályozás. Ugyanakkor úgy vélekedett, a sajtóban folyó vita, illetve annak hangneme helyenként "túlzó". Minél előbb készül el a bizottság véleménye, annál jobb mindannyiunk számára - mondta Martonyi.

A Paul Lendvai ausztriai publicista által vezetett beszélgetésben a miniszter vitatta azt a médiatörvénnyel kapcsolatos bírálatot, miszerint a kiegyensúlyozottság hiánya miatt büntetés szabható ki. Ilyen nincs a törvényben - mondta. Kijelentette, az antiszemita kijelentések és gyűlöletpropaganda ellen fel kell lépni. Rámutatott, hogy Magyarországot évek óta bírálják amiatt, hogy semmit sem vagy túl keveset tesz ezek ellen.

Margareta Kopeinig, a Kurier című osztrák napilap külpolitikai szerkesztője úgy vélte, Magyarország az új médiatörvénnyel "meglehetősen eljátszotta az elnökség sikerének esélyeit, és részben a szavahihetőségét és a bizalmat is". Georg Paul Hefty német újságíró ezt vitatta. A Frankfurter Allgemeine Zeitung című tekintélyes német konzervatív napilap magyar származású rovatvezetője úgy látja, a magyar médiatörvény alapelve megfelel az európai uniós irányelveknek. Ezek ugyancsak abból indulnak ki, hogy minden társadalom távol akarja tartani magától a szexista, diszkrimináló, antiszemita, gyűlöletkeltő és hasonló megnyilvánulásokat.

Dalos György író, publicista úgy foglalt állást, a médiatörvény nagy része megfelel az európai normáknak, de néhány része felesleges. Hangsúlyozta: "nem a törvénnyel, hanem a gyakorlattal vannak problémák". Bő fél éve zajló gyakorlat a médiahatalom koncentrálása, a törvény előkészületei során elmaradt az egyeztetés és túl gyors volt a törvényalkotás - fejtette ki. A demokrácia többet jelent a többség uralmánál, a kisebbséget is meg kell kérdezni - mondta.

A magyar médiatörvény körüli vita alkalmat teremt arra, hogy Európa megvitasson olyan, az európai értékekkel kapcsolatos fontos kérdéseket, amelyekhez sokszor túl félénken áll hozzá - mondta Ursula Plassnik osztrák konzervatív parlamenti képviselő, volt külügyminiszter. Példaként említette a politika és a média, valamint a nyilvánosság és a magánélet viszonyát.

Az EU soros elnökeként Magyarország nem vezetni akarja az EU-t, hanem szolgálni az európai integrációt - fogalmazott Martonyi. Elnökként a koordinációban, az együttműködés, a konszenzus előmozdításában látja fő feladatát Magyarország. Az elnökség súlypontjai egybevágnak az EU napirendjén lévő témák súlypontjaival - hangsúlyozta.

Horvátország uniós csatlakozási folyamatáról a magyar külügyminiszter kijelentette, általános vélekedés szerint jó esély van arra, hogy a magyar uniós elnökség végéig lezáruljanak a csatlakozási tárgyalások.

A Magyarországon bevezetett válságadók módosítása nem várható Martonyi szerint. A nagy kérdés most az, hogy meddig legyenek érvényesek ezek az adók. Erről minél előbb párbeszédet kell kezdeni a gazdasági szereplőkkel, vagyis a válságadókat bíráló 13 nemzetközi vállalattal és másokkal is - tette hozzá.

A határon túli magyarok szavazati jogának kérdése nincs a napirenden, ebben a kérdésben később kell dönteni - mondta Martonyi egy kérdésre válaszolva.