A nemzetpolitikáért felelős miniszterelnök-helyettes elmondta, hogy a legtöbb kérelmet Csíkszeredáról, Kolozsvárról, Szabadkáról és Beregszászról nyújtottak be. Panaszt sehonnan nem jelentettek, mindenhol pozitívak a tapasztalatok - emelte ki a kereszténydemokrata politikus, aki szernit értékelése szerint az államigazgatás és a kommunikáció egyaránt ötösre vizsgázott. Kitért arra is, hogy a határon túli magyarság demográfiai és asszimilációs szempontból "óriási nyomás alatt van."

Mint mondta, a közelgő népszámlálásoknál minden segítséget megadnak majd a magyar identitás megerősítésére, de ennek ellenére feltehetőleg kedvezőtlen számok lesznek a magyarságot illetően. Ha megakarjuk tartani a határon túli magyarságot magyarságában - ami pedig a magyar állam alapvető küldetése -, akkor ehhez nagyon erős impulzust adni, s ez nem merülhet ki kizárólag különböző támogatási formákban - hangsúlyozta.Ez az erős impulzus az állampolgárság - fogalmazott a kormányfő helyettese, megerősítve azt a korábbi álláspontját, hogy egy magyar állampolgárság van.

Semjén Zsolt az ülésen üdvözölte, hogy Traian Basescu román államfő kihirdette a tanügyi törvényt, amely - mint mondta - nagyon fontos előrelépés a magyar iskolarendszer, a magyar iskolaügy szempontjából. Jelezte, Magyarország támogatja Románia schengeni övezethez való csatlakozását.

A miniszterelnök helyettes kitért a Bethlen Gábor Alap létrehozására is, amely a határon túli magyar támogatásokat fogja össze. Kiemelte az egyértelmű működési rendet, a pontos és szigorú elszámolást. Hozzátette: az alap által megnyílik a lehetőség az uniós források hatékony felhasználására is.

A támogatáspolitika irányvonalát a Magyar Állandó Értekezlet szabja meg, az egyes szakterületek prioritásait szakbizottságok rögzítik majd. Ezután az alap megfogalmazza a költségvetési javaslatát, amelyről háromtagú bizottság dönt; a testület tagjai: Semjén Zsolt, Gál András Levente, a közigazgatási tárca államtitkára, és Répás Zsuzsanna nemzetpolitikai helyettes államtitkár.

Semjén Zsolt kitért arra is, hogy az oktatási és kulturális szakbizottság elnöke Hoffmann Rózsa oktatási államtitkár lett, a gazdaságfejlesztési és önkormányzati szakbizottság élére Becsey Zsolt külgazdasági államtitkár, a külügyi és jogi szakbizottság elnöke Németh Zsolt, a külügyi tárca államtitkára, míg a szórvány szakbizottság élére Répás Zsuzsanna került.

A jövőben áttekintendő és megvitatandó témák között említette autonómiatörekvéseket, az egyszerűsített honosítási eljárást, az uniós lehetőségeket, az egységes kárpát-medencei magyar oktatási stratégiát. Feladatként jelölte meg az egységes szórványstratégia megalkotását, a moldvai csángók helyzetének áttekintését, a kárpát-medencei gazdasági térség, és a magyar gazdaságpolitikai összefüggéseket a Széchenyi-terv tükrében.

Szólt arról is, hogy a tavasz folyamán valamennyi vegyes bizottság ülést tart. Megjegyezte: különösen a szlovák-magyar és az ukrán-magyar vegyes bizottságra koncentrálnak.

Azzal kapcsolatban, hogy "egyes balliberális médiumok" az egyszerűsített honosítási eljárás gördülékeny megvalósítását célzó dél-amerikai útjának közpénzügyi vonzatát firtatták, kijelentette: az út egyetlen fillér közpénzbe és napidíjba nem került, az ottani barátai meghívására utazott Paraguyba.

Más szemlélet

A Magyar Állandó Értekezlet (MÁÉRT) négy újjáalakított szakbizottsága közül három - az oktatási, a külügyi és a gazdasági - jövő héten ülést tart - mondta a nemzetpolitikáért felelős helyettes államtitkár a tárcaközi bizottság keddi ülése után újságíróknak.

Répás Zsuzsanna elmondta, hogy még január folyamán összeül a kárpát-medencei szórványbizottság, és ezt követően a nyugati diaszpórával foglalkozó testület is tanácskozik majd.

A bizottságok feladata a prioritások áttekintése lesz, amelyet aztán majd a magyar kormány munkájába becsatornáznak - mutatott rá a helyettes államtitkár.

Répás Zsuzsanna külön szólt a megváltozott és megújult nemzetpolitikai szemléletmódról. Mint kiemelte, az egyszerűsített honosítási eljáráshoz egy teljesen más szemlélettel viszonyulnak a magyar hivatalok és az egész magyar közigazgatás.

Ez volt a cél a kormányváltás után, hogy ez a fajta megváltozott nemzetpolitikai szemléletmód áthassa az egész közigazgatást - mondta Répás Zsuzsanna.

Semjén Zsolt nemzetpolitikáért felelős miniszterelnök-helyettes a honosítási eljárással kapcsolatban kérdésre válaszolva kiemelte: tudatosan alakították úgy a rendszert, hogy előjegyzést lehet benyújtani. Eddig minden gördülékenyen zajlik - jegyezte meg, hozzátéve: az előjegyzések sok helyen nyárig már beteltek. A hiánypótlási határidők is tarthatók - mondta, kiemelve, hogy a kérelem beadásától számított három hónap múlva az illető kezében lehet az állampolgárságot igazoló dokumentum.

Személyes találkozóra kétszer kerül sor, a kérelem beadásakor és az állampolgársági eskü letételekor.

További információkat az allampolgarsag.gov.hu címen találhatnak az érdeklődők.