Réthelyi Miklós - aki 1956-ban Keszthelyen volt gimnazista - azt mondta: az oktatás akkor hozza meg azt az eredményt, amit várunk tőle, ha a közoktatás hármas pillére, a tanuló, a tanár és a szülő "összehangoltan működik". Hozzátette: a tárca feladatai között szerepel a felsőoktatási és a közoktatási törvény, valamint a pedagógus-életpályamodellek kidolgozása.

A közoktatási törvény átalakítása kapcsán arról beszélt, hogy az elmúlt évek iskolabezárásai után az az álláspont kezd kialakulni, hogy ahol csak lehet, helyben történjen az alsó tagozatos oktatás. Az iskolákban nagy hangsúlyt kell adni a művészeti tárgyaknak, vissza kell állítani a testmozgás "súlyát és jelentőségét", továbbá már óvodáskortól különös figyelmet kell szentelni a hátrányos helyzetűeknek.

A miniszter kitért arra, hogy a szakképzés átgondolása is sürgető feladat, "nagy késedelemben vagyunk", mert a képzettség hiánya az egyik oka a magyarországi munkanélküliségnek.

A felsőoktatás nagy kérdésének nevezte, hogy osztatlan vagy osztott képzés legyen-e. Úgy vélte, hogy ahol az osztatlan képzési forma megmaradt, "ott nyugalom van", az osztott képzésben azonban vita folyik, és a pedagógusképzésnek is "új formát kell találni".

Réthelyi Miklós végül közölte: az oktatás területén fontos a szolidaritás, az odafordulás mások felé, illetve az önkéntesség, s leginkább a középiskolásoknak "keresni kell az alkalmat, amikor segíteni tudnak".