Ha a magyar médiatörvény rendelkezései összhangban állnak az uniós joggal, akkor nem kell rajta szükségszerűen változtatni - mondta az MTI-nek szerdán Andris Mellakauls, az Európa Tanács média és új hírközlési szolgáltatások operatív bizottságának lett elnöke.

A magyar törvény Európai Bizottság általi vizsgálatával kapcsolatban Mellakauls azt mondta: a tény, hogy a bizottság "bekérte" a törvényt, még nem jelenti, hogy mindenképpen változtatni kell majd rajta. Ha egyes kitételei azonban ütköznek a közösségi joggal, szükséges lesz megváltoztatásuk. A törvényt övező nemzetközi visszhangról úgy vélekedett: a szólásszabadság folyamatosan és mindenhol veszélynek van kitéve Európában, mivel a kormányok természetes módon hajlanak arra, hogy szabályozzák az információt. Ám a szakember nem emlékszik olyan méretű sajtóvisszhangra, amely most a magyar médiatörvény körül tapasztalható, de kiemelte, hogy a törvényt azelőtt kezdték kritizálni külföldön, hogy annak hivatalos fordítását bárki megismerhette volna. Ez szerinte "nem fair" eljárás a kritizálók részéről. Hogy kommentálhatja valaki a törvényt úgy, hogy nem is olvasta? - kérdezte Mellakauls.

Hangsúlyozta: az operatív bizottság feladata többek között olyan elvek megfogalmazása, amelyek irányadóak a véleményszabadság általános elvére vonatkozóan. A testület jelenleg a média mint fogalom új definíciójának kidolgozását végzi, mivel a hagyományos, az elektronikus és az online médiumok határa egyre inkább összeolvad - magyarázta.

A médiaszakember úgy folytatta: a nyomtatott sajtó szabályozása hagyományosan elválik az elektronikus és online területek szabályozásától, ebből a szempontból Magyarország újonnan életbe lépett jogszabálya "egyedülálló és ambiciózus". Nem látok Európában olyan trendet, amely afelé tartana, hogy az online médiumokat azonos szabályozás alá akarnák vonni a hagyományos médiumokkal - jelentette ki. Azonban ettől függetlenül - ha a jogszabály rendelkezései összhangban állnak az uniós irányelvekkel - a magyar törvény kiállhatja a próbát - emelte ki.

A törvény médiumokra vonatkozó konkrét büntetési tételeiről szólva Mellakauls azt mondta, nagyon furcsa lenne, ha a törvényben meghatározott maximális összeget róná ki a hatóság a médiumokra. A szakember országának példáját említve azt mondta, Lettország tavaly elfogadott, és szintén az Európai Bizottság előtt lévő médiatörvényével kapcsolatban minden bizonnyal elképzelhető, hogy kritikát kapnak a bizottságtól, mégpedig amiatt, hogy az ország az uniós irányelvek átültetésével lemaradásban van. Ennek analógiája mentén a magyar törvénnyel kapcsolatban azt állította: egy törvényt, így a magyar médiaszabályozást is mindig lehet módosítani.

Andris Mellakauls szerint, aki egyben a lett kulturális minisztérium tanácsadója, csak abban az esetben változhat negatív irányba a magyar uniós elnökség majdani megítélése, ha az Európai Bizottság hat hónapon belül, vagyis az uniós elnökség ideje alatt végez a törvény elemzésével. Mint azonban elmondta, teljességgel lehetetlen megállapítani, a bizottság mennyi idő alatt végez a munkával. Mint mondta, a bizottságnak nem szándéka szankciókat alkalmazni senkivel szemben, csupán a jogharmonizációra figyelmezteti a tagállamokat.

"Nincs helye a hisztériának"

Az Európa Tanács média bizottságának elnöke szerint nincs helye hisztériakeltésnek a magyar médiatörvény kapcsán. Andris Mellakauls azt állítja, nem tisztán szakmai bírálatról van szó a külföldi kritikák hátterében.

Andris Mellakauls a francia, illetve német újságírókat érintő lehallgatási botrányokra utalva a hírTV-nek adott exkluzív interjújában elmondta: az európai országoknak odahaza is tenni kell azért, hogy minden tekintetben érvényesüljön a sajtószabadság. Az Európa Tanács szakértője szerint megnyugtató, hogy a magyar törvény az európai elvárásoknak megfelelően - a nemrégiben elfogadott lett szabályozáshoz hasonlóan - fellép a kiskorúak védelmében és az uszító eszmékkel szemben is.