A szerdai napon a Fővárosi Közgyűlés elfogadta Budapest 2011-es költségvetési koncepcióját. Tarlós István sikerként értékelte, hogy a közgyűlés ellenzéki támogatással, elsőre elfogadta a koncepciót. Emlékeztetett: korábban a vezetés még csak nem is bocsátotta tárgyalásra a koncepciót, és tavaly még áprilisban sem volt költségvetése a városnak. Aláhúzta: a híradásokban a város pénzügyei kapcsán idézőjellel használják az örökség szót, holott ez az örökség nagyon is valós. Ennek kapcsán felidézte, hogy a kormányváltáskor az országot 20 ezer milliárdos államadóssággal, Budapestet is sok száz milliárdos pénzhiánnyal hagyták itt. Mindent ehhez kell viszonyítanunk - jegyezte meg. Egy biztonságosabb, tisztább, jobban működő várost akarunk, amelynek meg kell teremteni a feltételeit - szögezte le a főpolgármester. Az örökölt pénzügyi helyzettel kapcsolatban a politikus elmondta: a kasszában egyetlen fillért sem hagytak a négyes metró második szakaszára, sőt az első szakasz sem fejezhető be 2014 előtt.
A város BKV nélküli adóssága 200 milliárd forint. Az átadáskor 56 milliárd forintos költségvetési hiányt jeleztek erre a ciklusra, de kiderült, hogy ez az összeg több mint 160 milliárd. Ez a különbözet azért alakult ki, mert hazudtak, sok mindent eltitkoltak előlünk, és ahogyan vizsgáljuk át a megkapott anyagokat, úgy módosul az összeg - tette hozzá Tarlós István. A főpolgármester leszögezte: szigorú költségvetés következik, mert ezzel lehet elkerülni a város csődjét. A zöld- és közterületek fenntartása, a hajléktalan-ellátás és a kisebbségi önkormányzatok támogatása terén tudja elképzelni Tarlós István, hogy a költségvetés változhat.
Ha Budapest nem kap állami segítséget, akkor a BKV még ebben az évben be fog dőlni - fogalmazott a politikus. A főpolgármester felhívta a figyelmet, hogy 15 évig szocialista felügyelet alatt állt Budapest közszolgáltatása, üzemeltetése. A BKV külső adóssága 77 milliárd forint, a belső pedig megközelíti a 800 milliárdot. Tarlós István aláhúzta: egyetlen dologban kérik a kormány segítségét, mégpedig abban, hogy szálljon be a Budapesti Közlekedési Központba tulajdonosként 50 százalékban, szanálja a BKV 77 milliárd forintos közvetlen banki adósságát, és adja meg a cég működtetéséhez szükséges hiányzó 19 milliárd forintot.
Az örökül kapott adatok nem voltak hitelesek
Atkári János a sajtótájékoztatón beszámolt arról, hogy a ciklusra vonatkozó, örökül kapott adatok nem voltak hitelesek, mert sok bevételi tételt túlbecsültek. Így jön ki a tervezett 56 milliárdos hiány helyett több mint 160 milliárd forint. Példaként említette, hogy az előző vezetés túlbecsülte az iparűzési adóból származó bevételt, a ciklus egészében várhatóan 38 milliárd forinttal kevesebb folyik be ezen a címen. 21 milliárddal túlbecsülték az illetékekből származó bevételt, valamint sokkal több bevételt irányoztak elő ingatlan-értékesítésből, osztalékból, mint amennyi várhatóan befolyik a ciklus egészében - hangsúlyozta a főpolgármester pénzügyi tanácsadója.
A jelenlegi pénzügyi helyzetben nincs ingyen szolgáltatás
A közterület-használat kapcsán Tarlós István leszögezte: ebben a pénzügyi helyzetben az ingyenes szolgáltatásoknak véget kell vetni. Nincs ingyen ebéd - jegyezte meg. A Sziget-fesztivál kapcsán felhívta a figyelmet arra, hogy a rendezvény még így is komoly komoly kedvezményt fog kapni, melynek össze 1-1,5 milliárd közötti összegre tehető.
A sajtótájékoztatón szóba került a hajléktalan-ellátás is. A főpolgármester aláhúzta: azok az emberek, akik eddig aluljárókban éltek, jobb körülmények közé kerültek, és az eddigi munka folytatódni fog. Elmondta: a rendelkezésre álló forrásokat koncentrálni fogják, itt alapvetően a Máltai Szeretetszolgálatra és a Hajléktalanokért Közalapítványra gondolt, ahol megvan az a szükséges szakmai felkészültség, de más civil szervezetekkel is együttműködnek. Tarlós István felhívta a figyelmet arra, hogy a karácsonyi ünnepek alatt egyetlen kihűléses eset sem volt a fővárosban.
Hogyan kerülhetett francia bíróság elé az ügy?
Az Alstrom-ügyre vonatkozóan a főpolgármester leszögezte: a papírok beszédesek és brutálisak. Egyáltalán hogyan kerülhetett francia bíróság elé az ügy? - kérdezte. Úgy, hogy már 2008. januárban a város és a BKV minden érzékelhető ok és indok nélkül önszántából felmondta a garancia-szerződést a magyar bankkal, és ezt átvitte azt egy francia bankhoz, aminek egyenes következménye lett, hogy francia bíróság elé kerülhetett az ügy - fejtette ki Tarlós István, megjegyezve: hogy ez is csak a múlt héten derült ki. A politikus aláhúzta: típusengedélyek nélkül nem veheti át és helyezheti üzembe a metró-szerelvényeket a város, már csak azért sem, mivel 40 tesztpróba közül 10-szer nem álltak meg a szerelvények, ellenben kinyíltak az ajtók. Arra is emlékeztetett, hogy a Nemzeti Közlekedési Hatóság 2007-2008-ban négyszer hívta fel a metrószerelvényeket gyártó Alstom figyelmét, hogy ezek a szerelvények nem lesznek megfelelőek.