"Kevés rettegő embert látok az utcán", pedig benne van a magyar törvényekben az életfogytiglan lehetősége - fogalmazott a médiahatóság elnöke. A heves támadásokra reagálva elmondta, "ettől csak erősödni fogok". Szalai Annamária ugyanakkor megállapította, hogy egyre tisztábbá válik mindenkinek, hogy nem a médiatörvényről van szó. A szabályozás megfelel minden európai normának és a jogalkalmazás is meg fog - tette hozzá. Többször kijelentették, minden pontja megtalálható más országok szabályozásában, Szalai szerint ezt eddig senki nem tudta cáfolni, de várja az Európai Bizottság jelentését.

Az a közismert tévedések közé tartozik, hogy aránytalanul nagy bírságokat szabhatnak ki. A törvénynek nem célja az ellehetetlenítés - jelentette ki. A fokozatosság és az arányosság elvét fogják alkalmazni, garanciát jelent, hogy bírósághoz lehet fordulni - tette hozzá Szalai. Ráadásul a maximális tételeket csak sorozatos jogsértések, bírósági ítéletek után lehet kiszabni.

Szalai elmondta, szükségszerű volt, hogy a média összes ága bekerüljön a szabályozás hatálya alá, hiszen ma már nem lehet szétválasztani, hol jelenik meg a tartalom, a klasszikus fogalmak már nem értelmezhetők. A tartalmakat pedig egyenlően kell elbírálni.

A demokratikus vélemény korlátozását sem az előző, sem a mostani törvény nem alkalmazza - hangsúlyozta Szalai Annamária, folytatva: a kritikát megfogalmazók egy része nemhogy az új törvényt, a régit sem olvasta el, sok szabályozó ugyanis, amit most kritizálnak, a régi törvényből van átemelve. A kritizálók által gumifogalmaknak tartott kifejezések eddig is benne voltak a törvényben sőt, a kiskorúak védelme és a gyűlöletbeszéd elleni fellépés európai normák is - hozott példát a vezető.

Szintén a kritikákra reagálva kifejtette: a jogalkalmazásnál fontos, hogy legyen bírósági felülvizsgálati lehetőség, erre pedig példaként a tévéostromot hozta fel - a hírTV-t az akkori médiatestület egymillió forintra, a legnagyobb összegre büntette, majd a független bíróság megállapította, hogy a televízió nem "szolgált rá" a büntetésre. Szót ejtett az újságírók informátorainak védelméről.

- Az informátor védelme most vált alapvető joggá, eddig tanúztathatták a sajtó munkatársait. Persze vannak esetek, amikor ki kell adni az információ forrását, de ezt nem a Médiahatóság dönti el, hanem a bíróság, hogy melyek ezek a fajsúlyos esetek. Ennek megítéléséhez a Médiahatóságnak semmi köze.

Arra a kérdésre, hogy nem sok-e Szalai Annamária 9 évre való kinevezése, az érintett így reagált: számos példa van Európában arra, hogy ciklusokon túlnyúló kinevezéseket adnak, mert éppen ez garantálja egy intézmény függetlenségét; a választásokon a kinevező pártot leválthatják.

- Most a Médiatanács egy szélesebb legitimációt kapott, mert az Országgyűlés, nem pedig a kormány alá helyezték a média felügyeletét - fejtegette Szalai. Úgy látja, a közmédiumok kormánytól való függése éppen eddig volt probléma, hiszen a kormány vagy adott pénzt a működésre, vagy nem.

- Minden európai ország egyébként arra törekszik, hogy összerendezetten működtesse intézményrendszerét, nem kell azokat egymással versenyeztetni. És a kritikákkal ellentétben éppen ezért nem lesznek egyforma híradók sem a közmédiumoknál - magyarázta Szalai Annamária azzal kapcsolatban, hogy most minden szegmens lehetőséget kap arra, hogy más szempontból dolgozza fel az adott hírtartalmakat. Példaként az intézményrendszer összevonására Ausztriát és Szlovákiát hozta fel. Összefoglalóan leszögezte: aki retteg, az magából indul ki, s persze, hogy más a jogfilozófiája a mostani törvénynek, hiszen nem csak az egyén, a közösség érdekét is nézi és szem előtt tartja.