A magyarok szempontjából történelmi igazságtétel, hogy ma itt állhatunk - kezdte programadó beszédét Strasbourgban Orbán Viktor. A kormányfő emlékeztetett arra, hogy a második világháború után Magyarország adta a legtöbb vért a forradalom és a demokrácia eszméjéért. Mi bontottuk meg először a kommunista rendszert - utalt az 1956-os forradalomra, hozzátéve: a magyarok bebizonyították, hogy a kommunista doktrína nem ártatlan ideológia, hanem veszedelmes fenyegetés a nyugati civilizációra nézve. Kiütöttük az első téglát a kommunizmus falából, és a résen keresztül a huzat aztán kivitte az egész rendszert - szögezte le. Mint fogalmazott, a magyar elnökség ideje alatt az 56-os forradalom eszméivel és hitével kívánják szolgálni az európai egység ügyét.
A miniszterelnök felhívta a figyelmet arra, hogy ehhez az egységhez erő kell. Orbán Viktor emlékeztetett arra, hogy húsz évvel ezelőtt Európa elég erős volt ahhoz, hogy felülkerekedjen a megosztottságon, és az egység mellett döntsön. Erre utal a magyar elnökség hívószava is: Strong Europe - Erős Európa - fűzte hozzá magyarázatképpen.
Orbán Viktor leszögezte: ma is kiemelkedően fontos az egység gondolata, ehhez erőre van szükség. Ha Európa erős, akkor választ tud adni a gazdasági, demográfiai és környezeti kihívásokra - húzta alá.
Az adósságot csak munkával lehet legyőzni
Európa erejét ma az irdatlan adósságtömeg kezdi ki, és emészti fel. A válság utáni új versenyben a kontinens számára az adósság jelenti a legnagyobb kockázatot és hátráltató erőt. Az adósságot csak munkával lehet legyőzni - fejtette ki Orbán Viktor. Mi magyarok ezt pontosan tudjuk, mert a gazdaságunk baját az okozza, hogy nálunk a legalacsonyabb a foglalkoztatás az egész unióban. Szégyellem még kimondani is: mindösszesen 55 százalék - jegyezte meg. A munkát megbecsülő európai mentalitás tette sikeressé civilizációnkat. Az európai viselkedési kódexünk egyik sarokpontja, hogy nem költhetünk el több pénzt, mint amennyit képesek vagyunk megtermelni, és nem terhelhetjük meg adósággal gyermekeinket, unokáinkat - fejtette ki a miniszterelnök.
Az adósság diagnózisában mindenki egyetért, de a terápia tekintetében óriási a vita, a kór ugyanakkor veszélyes, az idő pedig sürget. Orbán Viktor szerint nincs sok idő vitatkozni, főleg nem azon, hogy egyes terápiákat, melyek szokatlanok, újszerűek, eleve elutasítanak. Bátorságra és nyitottságra van szükség ahhoz, hogy egyes nemzetek kormányai és parlamentjei úrrá legyenek az adósságválságaikon - fogalmazott a kormányfő.
Európa polgárai munkahelyeket, növekedést, biztonságot várnak
Orbán Viktor leszögezte: Európa polgárai munkahelyeket, növekedést, biztonságot várnak, ezért a magyar elnökség középpontjában gazdasági kérdések állnak. A magyar elnökség prioritási listájának legelőkelőbb helyeit éppen a gazdasági és az adósságválsággal összefüggő kérdések foglalják el - tette hozzá. A magyar elnökség szerint a tanács által kijelölt, a válságkezelésre vonatkozó irány helyes, de még további erőfeszítésekre van szükség. Ezért mi meg vagyunk arról győződve, hogy létre kell jönnie az alapszerződés módosításának, és meg kell teremtenie a jogi alapját annak, hogy a jelenlegi ideiglenes válságkezelő mechanizmus helyébe 2013-tól egy állandó stabilitási mechanizmus lépjen - fejtette ki a kormányfő, leszögezve: a magyar elnökség gondolkodásának középpontjában a gazdasági koordináció erősítése, a gazdasági növekedés elősegítése és a fenntartható gazdasági növekedés áll a munkahelyteremtés érdekében. Ezért elnökség kiemelt célja, hogy megszülethessen az a hat jogszabály, amely a gazdaságpolitikai koordinációt segíti elő - húzta alá Orbán Viktor.
Közös célok, közös értékek
A magyar elnökség parlamentbarát elnökség lesz - hangsúlyozta Orbán Viktor. Jobban össze kell hangolni az uniós tagországok együttműködését, de ehhez nemzeti kredibilitásra is szükség van. Jó esély mutatkozik arra, hogy Magyarország kikerüljön a deficitből, és 2011-ben a költségvetési hiány három százalék alá csökkenjen - tette hozzá.
A magyar elnökség kiemelten fontos céljának tekinti az egységes piac megerősítését, a kis- és középvállalkozások támogatását, az energiapolitika területén lévő akadályok elhárítását, valamint az unión belüli egységes energiapiac létrejöttét. Az Európai unió energiapolitikája áttörés előtt áll, azon leszünk, hogy létrejöjjön az északi gáz interkonnektor a Balti-tengertől az Adriáig - emelte ki a miniszterelnök.
Az Európai Unió hiába okos, ha nincsen szíve - mondta a romapolitikával kapcsolatban Orbán Viktor. Ebben a kérdésben csak akkor érhető el eredmény, ha a közösség lehetővé teszi a nehéz helyzetben lévő emberek számára a beilleszkedést. Bízom abban, hogy a magyar elnökség végére, még idén júliusban megszülethet egy közös, európai romastratégia - fűzte hozzá.
A bővítés kérdésével kapcsolatban elmondta: a magyar elnökség szeretné, ha az unióba visszatérne a bővítési optimizmus, éppen ezért azon lesz, hogy Horvátország csatlakozását egészen az aláírásig vigye, a schengeni övezet bővítésénél pedig elősegítse Románia és Bulgária mielőbbi csatlakozását.
Beszédének végén Orbán Viktor azzal a kéréssel fordult az EP képviselőkhöz, ne keverjék össze a magyar belpolitikai helyzetet az uniós elnökséggel, hiszen ennek elsősorban nem Magyarország, hanem az egész unió látja kárát. A sokat vitatott médiatörvénnyel kapcsolatban emlékeztetett: Magyarország továbbra is nyitott az EU javaslataira, észrevételeire; számunkra ez nem presztizs- vagy hiúsági kérdés - szögezte le a miniszterelnök.
Európa rendkívül nehéz félév előtt áll, de képes lesz megbirkózni a feladattal, mint ahogy 1989-90-ben is képes volt az újraegyesítésre - folytatta. A magyar elnökség idején az ambiciózus ügyintézésnél többre van szükség. Egy közösséget csak közös célok és értékek kapcsolhatnak össze, ennek a szellemében kívánjuk végezni feladatainkat - egészítette ki az elmondottakat Orbán Viktor.