A rendezvénynek az volt a célja, hogy felhívja a figyelmet a kormányzat és vállalati szektor közötti kommunikáció jelentőségére Magyarország soros elnöksége alkalmából. Russel Patten, a rendezvényt szervező Grayling brüsszeli irodájának vezérigazgatója hangsúlyozta: az elmúlt 10-12 évben sok cég felismerte az európai uniós soros elnökségekben rejlő lehetőségeket, és azt, hogy együtt dolgozhatnak a politikai döntéshozókkal. A mostanra kialakult gyakorlat szerint a cégek nem csak egy adott elnökségi félévre, hanem általában 18 hónapra előre megtervezik, hogy hogyan, milyen témákkal tudnának kapcsolódni egy-egy elnökségez. Elmondta: mivel a magyar elnökség az energiapolitikát is a kiemelten kezeli, ezért sok olaj- és gázipari cég, - például a Nabucco konzorcium - pozitív értelemben ki tudja majd használni a magyar elnökséget, és az energiaforrások diverzifikálásának szükségességét. Az energiapolitika mellett a klímapolitika is olyan terület, ahol a vállalkozások együtt dolgozhatnak a politikával, a döntéshozókkal.

Benyó Zsuzsanna, a Grayling Magyarország operatív vezérigazgató-helyettese ehhez hozzátette: a gyógyszeripari, légiközlekedési és kereskedelmi szektor cégei számára is vannak kiemelt témák a következő fél évben, amelyek keretében bekapcsolódhatnak a munkába.

Szabó Eszter, a General Electric (GE) Európáért és Törökországért felelős vállalati kapcsolatok és public affairs igazgatója hangsúlyozta: fontos, hogy a soros elnökséget betöltő országok kormányai partnerként tekintsenek a nagyvállalati befektetőkre, hiszen a régió megítélése, fejlődése ezek számára is fontos. Emlékeztetett: a GE Magyarországon 13.000, Lengyelországban 10.000 munkavállalót foglalkoztat, így az egyik legnagyobb munkaadóként támogatja a két ország közös fellépésére irányuló kezdeményezéseket például az infrastruktúra fejlesztés, az innováció és a 2014 és 2020 közötti uniós költségvetési tervezés témakörében. Hozzátette: kommunikációs szempontból Magyarország és Lengyelország szorosan együttműködve tudja leginkább kihasználni az EU-elnökségben rejlő lehetőségeket. Ha hangsúlyt kapnak a két ország célkitűzései közötti hasonlóságok, akkor a gondozott témák egy éves fejlődését lehet sikerként elkönyvelni. Kiemelte: a cégek egyben a kormányok szakmai partnerei, szakértői szervezetei is, és sokszor hasonló kérdések megoldásán dolgoznak mint a kormányok.

Lerch Attila, a Microsoft Magyarország vállalati kapcsolatok igazgatója elmondta: a Microsoft számára a legfontosabb prioritás az EU-elnökség kapcsán a Magyarország iránti figyelem növelése, illetve a munkahelyek középpontba helyezése. Öt év múlva Európában a munkahelyek 90 százaléka követel majd valamilyen formában információ- és kommunikációtechnológiai képességeket, így az elsődleges prioritás, hogy tudást és eszközöket adjanak a munkavállalóknak, és azoknak is, akik a "digitális szakadék" másik oldalán vannak, vagyis le vannak maradva - hangsúlyozta Lerch Attila. Hozzátette: az erős Európa a vállalatok és régiók versenyképességéről szól, ebben az innováció a legfontosabb tényező. Vannak olyan politikai kérdések is - például az egyesített digitális piac, a technológiai fejlődés követése, valamint az adatok átadása - amelyeket szeretnének az Európai Unió napirendjén látni, és ebben készek támogatni a magyar elnökséget - mondta az igazgató.