A téma előző napi strasbourgi vitájában Győri Enikő, a Külügyminisztérium európai uniós ügyekkel foglalkozó államtitkára azt hangsúlyozta, hogy "a régió többi országához hasonlóan Szerbiának is javára szolgált az európai tagságnak a perspektívája, és az elmúlt években jelentős haladást ért el a cél irányában". Schöpflin György (Fidesz) szerint Szerbia elkötelezte magát az európai integráció mellett, Gál Kinga (Fidesz) pedig kiemelte, hogy az EP-jelentésben megfelelő hangsúlyt kaptak a kisebbségi jogok.

A szabadkereskedelemről és az uniós csatlakozás kilátásairól szóló okmányt 2008-ban írták alá. A ratifikációs folyamatot a tagállamok tavaly júniusban kezdték el, és eddig 11 tagállam fejezte be. Szerbia 2009 decemberében beadta EU-csatlakozási kérelmét is.

A magyar EU-elnökség nevében nyilatkozó Győri Enikő kijelentette: a tagországok kormányait képviselő Tanács üdvözölné, ha a stabilizációs és társulási megállapodás 2011 végéig, de legkésőbb 2012 elejéig hatályba lépne. "Ez azt jelentené, hogy Szerbia éppen akkor lépne ambiciózus szerződéses kapcsolatba az unióval, amikor intenzívebbé kezdi tenni a csatlakozási előkészületeket" - fogalmazott.

Schöpflin György felhívta a figyelmet arra, hogy Belgrádnak még le kell tartóztatnia és ki kell adnia a hágai törvényszéknek a háborús bűncselekményekkel vádolt Ratko Mladicot, valamint meg kell békélnie Koszovó függetlenségével.

Gál Kinga kifejtette: a kisebbségi jogokat illetően a Vajdaság statútuma, illetve a nemzeti tanácsokról szóló törvény "annyit ér, amennyi belőlük a gyakorlatban érvényesülni tud", ezért további konkrét lépéseket kell tenni, egyebek közt biztosítani kell a szükséges pénzt.