Döntéshozói szinten a magyar elnökségi programról van szó az Európai Unióban, még akkor is, ha a sajtó elsősorban a médiatörvénytől hangos - mondta az InfoRádió Aréna című műsorában a Külügyminisztérium EU kétoldalú kapcsolatokért felelős helyettes államtitkára, aki úgy fogalmazott: "másod-, harmadvonalbeli" politikusok kerültek elő ebben a vitában, olyanok, akik úgy gondolták, hogy így fel lehet mászni a nyilvánosság csúcsira.

Eléggé abszurd irányt vett a vita, és olyan címek, stílusvirágok lepték el a nemzetközi sajtót, amelyeknek semmi közük nem volt a törvényhez - tette hozzá Prőhle Gergely. Hangsúlyozta: csak ritkán fordult az elő, hogy a médiatörvény körül kialakult vitát összefüggésbe hozták a magyar uniós elnökség konkrét céljaival.

Onnantól kezdve már el is ült a vita, hogy Orbán Viktor elmondta: ha az Európai Bizottság kritikával illeti a törvényt, akkor a kormány hajlandó mérlegelni a változtatást - jegyezte meg a politikus.

Jó kapcsolat

Nyilvánvaló, hogy a szomszédos uniós tagállamokkal jó kapcsolatra törekszünk, de megvannak azok a nemzetpolitikai ügyek, amelyek a magyar külpolitika számára alkotmányos kötelezettségeknek tekinthetőek - mondta Prőhle Gergely, aki hozzátette: az állampolgársági törvényt az összes szomszédos ország elfogadta, egyedül Szlovákia nem.

Kiemelte azonban, hogy Szlovákiával már jelentősen javult Magyarország kapcsolata, és látványos előrelépést lehet tapasztalni a mindennapi életet befolyásoló ügyekben is.

Fontos, hogy komolyan vegyük a közös európai értékeket, és azt, hogy egy értékközösségről van szó. A vita gyakran abból adódik, hogy ez a közösség milyen jogi formációban tud megjelenni, hol vannak azok az illetékességek, amelyek képesek érvényt szerezni ezeknek a közös európai értékeknek - mondta a helyettes államtitkár.