Németh Zsolt a csütörtöki egész napos program végén az MTI-nek adott nyilatkozatában elmondta: olyan benyomásokkal tér haza, hogy a médiatörvény körüli vita kezd racionális mederbe kerülni, érvek ütköznek érvekkel. Ezt erősítették meg a Bundestag csütörtöki ülésén, az azonnali kérdések és válaszok keretében elhangzott vélemények is. Az államtitkár üdvözölte ezt a tényt, megerősítve vendéglátói előtt: ha az Európai Bizottság egyértelmű javaslatokat fogalmazna meg a törvénnyel kapcsolatban, azokat a magyar kormány érvényesíteni fogja.

A német partnerekkel Németh Zsolt abban állapodott meg, hogy a következő időszakban szoros együttműködésre van szükség az EU-elnökség és a német politika között. Kiemelt fontosságúnak nevezték a keleti partnerség kérdését, s a német fél támogatást ígért a magyar elnökségnek ahhoz, hogy ez sikertörténet legyen.

Fehéroroszország kapcsán a tárgyaló felek szükségesnek tartották a következő hetekben "vállalható politika" kialakítását. A magyar diplomácia ebben a kérdésben kétlépcsős politikát javasolt: egyfelől nagyon határozott fellépést Aljakszandar Lukasenka elnökkel szemben, aki lábbal tiporta a demokrácia alapvető normáit a decemberi választásokon. Másfelől viszont el kell kerülni az ország elszigetelését, hiszen a civiltársadalomhoz fűződő kapcsolatokkal, vízumliberálizációval el lehet érni, hogy az európai támogatásnak ne lehessenek részesei a hatalom birtokosai.

A Nyugat-Balkán témakörén belül egyetértés volt a magyar államtitkár és német tárgyalópartnerei között abban, hogy Horvátország rendkívül fontos lehetőség előtt áll, uniós csatlakozási célkitűzésében élvezi mind Berlin, mind Budapest támogatását. Érzékelhető nézetkülönbség mutatkozott viszont a berlini tárgyalásokon a schengeni rendszer balkáni bővítését illetően. Németh Zsolt kifejtette vendéglátóinak: Budapest elfogadhatatlannak tartja, hogy egy nyugat-európai ország belpolitikájától tegyék függővé Románia és Bulgária csatlakozását a schengeni rendszerhez. "Úgy gondoljuk, hogy itt világos jogi folyamatról van szó. Ha megfelelnek a feltételeknek, akkor mindkét országot be kell engedni a schengeni rendszerbe; nem lehet árukapcsolást végrehajtani ebben az ügyben" - fogalmazott Németh Zsolt.

Tunézia és Dél-Szudán kérdését érintve rámutatott: a magyar EU-elnökség azzal szembesül, hogy a két afrikai ország demokratizálódása hangsúlyozottan fog napirendre kerülne a következő időszakban. Márpedig az Európai Uniónak nemcsak keleti, hanem déli szomszédsági politikája is van. Így Európának is ki kell vennie a részét abból, hogy e két ország a demokratizálódás útjára léphessen.

Németh Zsolt tárgyalópartnerei között volt Werner Hoyer, a német külügyi tárca államminisztere, Ruprecht Polenz (CDU), a Bundestag külügyi bizottságának elnöke, Andreas Schockenhoff, a CDU/CSU-frakció külügyi szóvivője, Gernot Erler, az SPD-frakció elnökhelyettese, Michael Roth, az SPD-frakció Európa-ügyi szóvivője, Peter Altmeier, a CDU/CSU-frakció elnökhelyettese.