Kovács Zoltán kérdésre válaszolva cáfolta, hogy a médiatörvény szabályozásai elasztikusak volnának, de nem zárta ki, hogy a gyakorlat fényében annak egyes részeit a jövőben módosítják majd. Rámutatott, hogy egyes olyan, elvileg a jogszabály hatáskörébe tartozó kérdéseket, mint amilyen a gyűlöletbeszéd, más magyar törvények szabályoznak.

Az államtitkár szűk körű, elsősorban tudományos szakértőkből álló közönségnek az angolul folytatott eszmecserén elmondta, hogy a médiaszabályozást nem alkalmazó angolszász joggal szemben a kontinentális jog hagyományosan rendelkezik a területről, és ebben Magyarország egyebek között a német és a francia példát, az európai modellt követi.

Koltay András az amerikai esetjogból hozott fel példákat azzal kapcsolatban, hogy az Egyesült Államokban is léteznek a médiára, sőt a tartalomra vonatkozó szabályozások. Elmondta, hogy a magyar médiatörvénybe több európai direktívát is szó szerint átemeltek.

A két magyar tisztségviselő a bíráló megjegyzésekre válaszolva egyebek mellett rámutatott, hogy az elektronikus médiára vonatkozó követelmény, a kiegyensúlyozott tájékoztatás megsértéséért nem szabható ki bírság. Elmondták: a törvény nem jelent cenzúrát és a vélemények elnyomását.

Kovács Zoltán szerint a szerdai strasbourgi európai parlamenti médiatörvény-vita is azt bizonyította, hogy a polémia nem a demokratikus alapelvekről, hanem politikai síkon zajlik. "Nem!" - válaszolta az államtitkár arra a kérdésre, hogy a törvény segítségével a magyar kormány elhallgattathatja-e az ellenzéket. Az államtitkár többször is hangoztatta, hogy a súlyos gondokkal küzdő Magyarországot az idő sürgeti a problémák megoldásában, s hogy az "atipikus problémák atipikus megoldásokat" követelnek meg.