Jogos a kérdés: miért? Bár a szerdai strasbourgi csörtének még nem lehetett hatása az adatokra, a hazai baloldal némi okkal nevezi vesszőfutásnak az uniós elnökséget átvett kormány szereplését az európai színpadon. Ám az öngerjesztő támadássorozat a maga mértéktelenségével átlépett egy határt. Bőven lehet egy ideje olyan idézeteket citálni, amelyek a kormány kritikáján túlcsordulva az egész országot sértegetik, lenézik, támadják. Márpedig a méltánytalanul ostorozott iránt szimpátia ébredhet itthon és külföldön is, és a magát megtámadva érző csoport elszántabbá válik. Figyeltem itthon az utóbbi hetek baloldali véleményfolyamát: visszatérő motívum, hogy Orbán Viktor újabb és újabb pofonokat kap Európától, és továbbiakra is számíthat. Leleplező vágykivetítés. Akkor fogalmazzunk mi is ezen a nyelven: a Szonda Ipsos kutatása lórúgás azoknak, akik ettől a brutális offenzívától a kétharmados kormánytöbbség megrendítését remélték. (A közvélemény-kutatási adatok persze gyorsan módosulhatnak, az igazi lórúgást tavaly kapta a választóktól az MSZP.) Európa nem fogja megbuktatni Orbánt, sőt valószínűtlen, hogy a hivatalos brüsszeli eljárás a médiatörvény megsemmisítésével vagy teljes átírásával zárul. A jogszabály több ponton is módosulhat, ami lehet presztízsveszteség a kormánynak, de a sajtószabadságot elsiratók totális vereséget szenvednek, ha nem kerül kukába az egész szöveg.

A teljes írás elolvasható az MNO-n.