Székely László emlékeztetett: az Alkotmánybíróság döntése értelmében a 2009-ben elfogadott Ptk. nem léphetett hatályba, az új kabinet pedig úgy döntött, új kódexet alkot, és egy tavaly nyári kormányhatározattal visszaadta a Ptk. előkészítését azoknak a kodifikációs bizottságoknak, amelyek 2007-ig működtek Vékás Lajos akadémikus vezetésével. (2007-ben az akkori Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium azt közölte az akadémikussal, hogy a kabinet eltér az általuk összeállított tervezettől.) A munka jelenleg három bizottságban folyik: egy szakmai-operatív testületben, amely a szövegek elkészítésével foglalkozik, egy kodifikációs szerkesztőbizottságban és az úgynevezett főbizottságban, amely a szerkesztőbizottság által elfogadott végleges változatokat jóváhagyja. A főbizottságnak "hivatalból" tagja mások mellett a Legfelsőbb Bíróság elnöke, a legfőbb ügyész, az ügyvédi kamara elnöke és a Magyar Közjegyzők Országos Kamarájának elnöke.

Várhatóan a nyár közepére készítik el az új Ptk. tervezetét, amelyet a kormány elé terjesztenek, a parlament pedig decemberben fogadhatja el azt. A törvénykönyv 2013. január 1-jén lépne hatályba. Székely László szerint munkájuk befejezésének időpontja tartható.

Az új kódex szükségességét firtató felvetésre hangsúlyozta, az új Ptk. elkészítéséről rendelkező 1998-as kormányhatározat óta valójában nem változott a helyzet. Mostanra eltelt több mint húsz év a rendszerváltás után, és "mi még mindig az 1959. évi IV. törvény alapján működtetjük az igazságszolgáltatást a magánjogi szakban". Ez önmagában azonban nem lenne probléma, hiszen a törvénykönyv csak a rendszerváltás óta mintegy száz változtatáson esett át, de tudomásul kell venni, hogy a hatályos kódex hézagos, bizonyos helyeken egyenetlen, színvonaltalan, magán viseli születésének körülményeit - hívta fel a figyelmet, hozzátéve, hogy meg kell tisztelnie a magyar társadalomnak magát azzal, hogy egy új Ptk.-t alkot. Kiemelte ugyanakkor: "nem a saját emlékművünket akarjuk felállítani ezzel a művel".

Székely László a munka jelenlegi állásáról elmondta: a kódexalkotók egyik nagy problémája oldódott meg azzal, hogy a sajtóra vonatkozó joganyag kikerült a Ptk.-ból - így például a sajtó-helyreigazítás kérdése -, és a médiaalkotmányban, illetve a médiatörvényben lett szabályozva. Így az ezekkel kapcsolatos problémák nem terhelik tovább a Ptk.-t - jegyezte meg.

Jelentős újítás lesz - folytatta -, hogy a gazdasági társaságokra vonatkozó joganyag teljes egészében, egy önálló könyvként a polgári jog részévé válik, és megszűnik a gazdasági társaságok külön törvényben való szabályozása. Minden, ami a gazdasági társaságokkal összefüggésben a magánjogra tartozik, az a Ptk.-ban lesz - ami körülbelül 200-250 plusz paragrafust jelent -, a technikai, számviteli szabályok pedig a cégjogban, illetve a számviteli-pénzügyi jogban lesznek szabályozva.

Beszámolt arról is, hogy nyitottak a nagykorúak cselekvőképességével, gondnokság alá helyezésével kapcsolatos joganyagból minden olyan újítást megtartani, amely valóban a gondnokoltak érdekét szolgálja. Ami szerinte vitára adhat majd okot, az az a szakmai álláspont, amely szerint elképzelhetetlen, hogy ne létezzen a cselekvőképességet kizáró gondnokság. Az előző kormány által elfogadott kódexben ilyen intézmény elvileg nem létezett, ám szerepelt benne egy olyan változat, amelyben a gondnoknak teljes körű eljárási joga volt. Vagyis - mint mondta - úgy tettek, mintha megszüntették volna a cselekvőképességet kizáró gondnokságot, de valójában megtartották, csak más elnevezést adtak neki. "Mi úgy gondoljuk, hogy ennek a szemérmességnek nincsen értelme" - fűzte hozzá.

Székely László közölte: megmarad az új Ptk.-ban az 1351-es ősiség törvényének utolsó, a feudális földtulajdonjog még hatályban lévő darabkája. Ez az ági öröklés, amely alapján a házastárssal szemben a szülők, azaz a felmenők vagy az oldalrokonok örökölhetnek, nem pedig az özvegy. A szakember szerint ez mélyen benne gyökerezik a magyar átlagemberek jogi gondolkodásában. Ugyanakkor ha ezt például egy franciának elmesélnénk, azt kérdezné, hogy mi még mindig a nyereg alatt puhítjuk a húst - fogalmazott. Hozzátette viszont azt is, indokolatlan a magyar néplélek megtestesülését látni a Ptk.-ban.
A családjogi könyv még nem volt napirenden, erre tavasszal kerül sor - mondta, hangsúlyozva ugyanakkor, hogy gyökeres változások nem várhatók. Néhány apróbb változtatás lesz, elsősorban az öröklési jogállással kapcsolatosan.

Felidézte, korábban komoly vitát váltott ki az azonos neműek közötti bejegyzett élettársi kapcsolat kérdése. Ezzel összefüggésben a bejegyzett élettársi kapcsolatot szabályozó külön törvényben foglaltakon kívül a Ptk.-ban nem lesz semmi - mondta. Néhány utalás lesz majd rá, de alapvetően "minden marad úgy, ahogy van".

A személyhez fűződő jogokat érintően a tervek szerint megerősítik az úgynevezett generál klauzulát, vagyis a bevezető rendelkezést, amely összefogóan minden személyhez fűződő jog általános védelmére kiterjed. A megerősítés azt jelenti majd, hogy kimondják: a személyhez fűződő jogok arra valók, hogy ki-ki a személyiségét szabadon kiteljesíthesse, és ebben őt senki ne háborgassa - ismertette, hozzátéve, hogy ebből minden olyan konkrét védelmi igény levezethető, amelyre szükség van. Ennek következtében a főbizottság várhatóan úgy dönt majd, hogy több új, korábban nevesített személyiségi jogot felesleges külön is megnevezni, azok ugyanis vagy tartalmatlanok, vagy nagy perlési hullámot indíthatnak el. A generál klauzula úgy fog szólni, hogy az emberi méltóságot és a személyhez fűződő jogokat mindenki köteles tiszteletben tartani.

Emellett megpróbálnak normatív törvényi alapot adni ahhoz az elvhez, amely szerint a közszereplőket megillető személyhez fűződő jogvédelem csekélyebb, mint a közszereplést nem vállalók esetén, vagyis előbbiek jobban bírálhatók a közügyek szabad vitatásának céljából. Székely László rámutatott: eddig a magyar bírói gyakorlat csak az Alkotmánybíróság vonatkozó döntéseire tudott hivatkozni, ugyanis nem volt normatív alap. Ezt a helyzetet kezelve az új Ptk.-ban kimondanák, hogy a közszereplést vállalók személyhez fűződő joga a közügyek szabad vitatásához fűződő alkotmányos alapjogokat aránytalanul nem korlátozhatja. Hangsúlyozta azonban, hogy ebben az esetben kiemelt szempont a célhoz kötöttség. Vagyis - példázta - ha egy bulvárlap egyenként közli a közszereplők vagyoni helyzetét, vagyis csak úgy tallóz közöttük - felkeltve ezzel a közemberben az irigységet -, és nem azt firtatja például, hogy korrupciós szálak vethetők fel egy-egy közszereplő vagyoni helyzete alapján, akkor az jogsértő lehet.

A miniszteri biztos a változások között említette a nem vagyoni kártérítés megszűnését, amit már az elfogadott, de hatályba nem lépett Ptk. is tartalmazott. A nem vagyoni kártérítés helyett bevezetik a sérelemdíjat, amelynek legnagyobb újdonsága abban áll, hogy akkor is követelhető, ha a sértett nem tud hátrányt bizonyítani. A jelenlegi bírói gyakorlat ugyanis a nem vagyoni kártérítést a sértett által bizonyított valamilyen hátrányhoz, mint feltételhez kötötte, ez azonban időnként roppant méltatlan helyzetbe kényszerítette a felpereseket. Bizonyítani kellett például azt, hogy pszichés problémái lettek a sérelem miatt. Ezen változtat a sérelemdíj, amely szerint maga a jogsértés önmagában a hátrány. Természetesen, ha van további bizonyított hátrány is, akkor a sérelemdíj összege növekszik - közölte.

Az elfogadott, de hatályba nem lépett Ptk.-val kapcsolatban a miniszteri biztos emlékeztetett, hogy számos kritika érte azt elsősorban az elsietettsége miatt, nyilvánvalóvá vált ugyanis, hogy az a kapkodó tempó, amelyet az előző kormányzat a Ptk. elfogadtatása érdekében diktált, a szakmai színvonal rovására ment. A parlament által elfogadott szöveg számos logikai ellentmondással volt terhelt, és egy, az új megoldások erőszakolt bevezetésére törekvő igazságügyi kormányzatot feltételezett - értékelte.

Arra a felvetésre, hogy korábban több fideszes politikus is azért bírálta az előző kormány idején elfogadott Ptk.-t, mert hiányzott belőle a "Vékás-szellemiség", Székely László azt mondta: ezzel arra a precizitásra, pontosságra, szabatosságra, fontolva haladásra, az összefüggések elvarrására gondolhattak, amit Vékás Lajos személye garantál. Egy olyan kódex ugyanis, mint a Ptk. számos belső összefüggéssel rendelkezik, és az említett jellemzők mellőzésével egy inkonzisztens joganyag jön létre.

"Ötven évet ennek is megjósolok" - mondta a polgári törvénykönyv időtállóságát érintő kérdésre. Kifejtette: a francia Ptk., a Code Civil több mint 200 éves, a német Ptk. pedig 1900. január 1-jétől hatályos, vagyis nemzetközi összehasonlításban kifejezett érték, ha egy ország azt mondhatja, hogy az ő sarkalatos törvényei időtállóak, régóta fennállóak. "Abban bízunk, hogy az új magyar Ptk. is egy olyan törvény lesz, amely valóban időtállónak bizonyul" - jegyezte meg.