Amit eddig a dokumentumról tudni lehet, az inkább technikai jellegű módosításokat kér. A politikus úgy nyilatkozott: fontos lenne, hogy megváltozzon hazánk nyugati sajtóvisszhangja, ez azonban elsősorban uniós elnökségünk teljesítményétől várható majd a képviselő szerint.

"Ha a EB levelének tartalmi felvetéseit nézzük, abban valóban kevesebb az a fajta tartalmi kifogás, mint ami az eddigi bírálatokban megjelent" - nyilatkozta Pálffy István, hozzátéve: most először, ebben a levélben fogalmazódnak meg konkrétumok a médiatörvénnyel kapcsolatban, amely észrevételeket viszont inkább technikai jellegűnek lát.

Az EB-levél nem tükrözi az eddigi politikai bírálatokat

"Nagyon fontos, hogy ez a levél nem állapít meg olyasmit, ami a politikai bírálatokban hangzott el. Például, hogy a médiatörvény sértené a média függetlenségét és akadályozni a sajtó szabadságát, vagy hogy a közmédiában olyan viszonyokat hozna létre, ami egy párt irányítása alá vonná a rendszert" - hangzott az interjúban. Itt még van egy "hazai kör", a médiatörvény Alkotmánybíróság általi vizsgálata - tette hozzá Pálffy István.

A politikus kérdésre válaszolva úgy nyilatkozott: a Bizottság levele semmiképpen nem tekinthető újabb, a médiatörvény elleni támadásnak; sokkal inkább egy olyan dokumentumnak, amelyik "először próbál rendet rakni".

"Eddig volt a politikai meg az üzleti körök fűtötte vagdalkozás; itthonról is gerjesztve és a politikai családok európai szövetségein keresztül is fűtve. Ezen túl vagyunk. Most értünk a tartalmi vizsgálódáshoz" - érvelt a médiapolitikus.

Három felvetés - lehetséges változtatások

A Bizottság levelében sorolt észrevételek közül a kiegyensúlyozottságra vonatkozó tétel kapcsán Pálffy István úgy vélekedett: "nagyon elképzelhető, hogy ott a törvénynek valamiféle módosítása szükséges lehet". Valóban kérdéses - tette hozzá -, hogy a lekérhető (on-demand) szolgáltatások tartalmi kiegyensúlyozottságát elő lehet-e vagy elő kell-e írni. "Ez bizonyos mértékben korlátozhatná a vélemények, eszmék hozzáférhetőségének szabadságát, és indokolatlanul nem kell ezt tenni".

Ami a "származási ország elve" tételt érinti - tehát, hogy az egyik országban már engedélyt kapott szolgáltatónak ugyanazt a szolgáltatását egy másik országban ne kelljen újabb hatósági eljárásnak alávetni - "ez már kérdéses" Pálffy szerint. Ha a mérgező anyagok behozatalát vagy az "élelmiszerszemét" beáramlását képesek vagyunk megakadályozni, akkor meglehetősen illogikus volna, hogy egy másik országból érkező, ám magyar nyelven sugárzott audiovizuális terméket ne tudjunk szabályozni- fogalmazott a szakpolitikus.

Az EB levelében említett "regisztrációs ügy" - a harmadik tétel - kissé félreértelmezett az Unió részéről - vélte a képviselő, mivel szerinte nem arról van szó, hogy a regisztráció akadályozná a médiaszolgáltatásokat; Sokkal inkább arról, hogy mivel a rendszer komplex, ezért minden szereplőjét regisztráció alá kell venni, hiszen jogkövetkezményei vannak a hatósági eljárásnak.

Mi kell ahhoz, hogy megváltozzon a nyugati sajtó véleménye? - kérdezte a Hattól nyolcig riportere.

Szükség volna arra, hogy megváltozzék a nyugati sajtó hangneme, hiszen az elmúlt húsz évben nem állt ilyen össztűz alatt Magyarország - reagált Pálffy. "Nem mondom, hogy nem lehetett volna előre látni ennek bizonyos elemeit - akit illet, az nyilván le tudja vonni a rá vonatkozó következtetéseket. De mégis arról van szó, hogyha tartalmilag előírnak egy javítást, amit szükséges elvégezni, azt meg kell tenni minél hamarabb" - tette hozzá.

Lehet még további vizsgálat is?

A politikus úgy látja - feltételezve, hogy "lehet még további vizsgálat is az ügyben" - : a módosítások ideje akkora jöhet el, amikor már a magyar parlament is foglalkozhat a médiatörvény módosításával - ha ez szükséges.

"Természetesen az EU-s elnökségünk eredményei fogják alapvetően meghatározni, hogy a nyugati sajtó és a politikai körök ránk vonatkozó megítélése hogyan fog változni" - vélekedett a képviselő.