Bakondi György, az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság vezetője a Belügyminisztériumban tartott szakmai rendezvényen utalt arra, hogy a világ számos pontján és Európa több országában most is árvizekkel küzdenek, Magyarországon pedig a belvíz okoz gondot.

Az altábornagy hangsúlyozta: az elmúlt évek tapasztalatai azt mutatják, hogy egyre nagyobbak az árvizek és ezzel együtt a károk is, ezért a megelőzés és a védekezés hatékonyságát növelni kell.

Közölte, a mostani munkaműhely célja, hogy a szakemberek közösen adjanak majd tanácsokat a védekezés, a megelőzés és a helyreállítás hatékonyságával kapcsolatban az Európai Unió Tanácsának.

Elmondta, fontosnak tartják, hogy gyors és hatékony reagálási tervek és eljárások készüljenek a vizek ipari szennyezésének esetére, az elöntött terület helyreállításának támogatására és a teljes vízgyűjtőterületet átfogó árvízvédelmi tervek kidolgozására, valamint az előrejelző rendszerek kiterjesztésére, összehangolt működtetésére.

Illés Zoltán, a vízgazdálkodásért is felelős államtitkár az ágazat meghívott külföldi vezetői és szakértői előtt arról beszélt, hogy a magyarországi folyóvizek jelentős többsége a határon kívüli vízgyűjtőterületekről érkezik.

Ennek kapcsán úgy fogalmazott, nem az a kérdés, hogy felvízi vagy alvízi országokról van-e szó, hanem arról, hogy ez "összekötött, komplex, integrált rendszer".

Az államtitkár arra is rámutatott, hogy nemcsak az árvizek és belvizek okoznak súlyos problémát, hanem gyakran az aszály is. Mint mondta, van úgy, hogy mindössze hetek telnek el az árvizek és a vízhiány között. Illés Zoltán szerint ezért víztározókat kell építeni, és így megőrizni a vizet a szárazságok idejére.

Az államtitkár elmondta, a "szocialista időkben" a vízgazdálkodás és az árvízkezelés összességében jól fejlett, jól strukturált, jól szervezett volt, és - mint mondta - gyakorlatilag egy "félkatonai rendszer irányítása alatt" állt, ám ezt 1990 után tönkretették a privatizáció során. Hozzátette: az a célja, hogy a következő négy évben egy hasonló rendszert építsen fel.

Közölte, ma már csak mintegy négyezer ember dolgozik Magyarországon naponta a vízügyi hatóság ernyője alatt, ám korábban, 1990 előtt még 10-20 ezren vettek részt a munkában. Bejelentette: céljuk az, hogy a következő négy évben a vízügyben dolgozók számát a jelenlegi négyezerről tízezerre emeljék.

A probléma kezelésére a munkaműhelyen azért keresnek közös megoldásokat, mert az ár egyre növekvő veszélyt jelent mind a vízgyűjtőterületeken, mind pedig a folyók mentén, országhatároktól függetlenül.

A magyar elnökség által szervezett munkaműhely várhatóan állásfoglalást készít, amelyet júniusban a bel- és igazságügyi miniszterek fogadnak majd el.

A mostani rendezvényre mások mellett meghívást kaptak az unió polgári védelmi főigazgatói, továbbá megfigyelőként az Egyesült Államok szövetségi veszélyhelyzet-kezelési hivatalának képviselői.