Cséfalvay Zoltán, a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) stratégiai államtitkára az MTI-nek elmondta, hogy eddig az intézkedési terv kidolgozása az államigazgatáson belüli egyeztetések keretében zajlott. A társadalmi konzultáción a társadalmi-gazdasági partnerek, a civilek mondják el észrevételeiket, javaslataikat, kiegészítéseiket arról, hogy az előzetes intézkedési tervben szereplő magyar vállalásokat hogyan lehet teljesíteni. Az államtitkár tájékoztatása szerint az első, budapesti konferencián az egész nemzeti intézkedési tervvel kapcsolódóan mondtak véleményt a kutatóintézetek, civil szervezetek, kamarák képviselői, a következő hónapban március elejéig pedig témánként konzultálnak az érintettekkel. Március közepén a tapasztalatokat a tárca beépíti a kormány elé kerülő intézkedési tervbe, amit a kormány jóváhagyását követően várhatóan április közepén juttatnak el az Európai Bizottságnak.

Cséfalvay emlékeztetett rá, hogy az Európai Tanács 2010 júliusában fogadta el a gazdaság és társadalom fejlesztésére, az Európai Unió versenyképességének növelésére szóló Európa 2020 Stratégiát. A magyar kormány 2010. november 12-én küldte meg az Európai Bizottságnak az Európa 2020 Stratégia előzetes Nemzeti Intézkedési Tervét, amelyben - mint minden tagállam - megfogalmazta, hogyan járul hozzá az európai stratégia megvalósításához. Az államtitkár hangsúlyozta: az EU 2020 stratégia és a magyar gazdaságpolitika összhangban van, hiszen a magyar gazdaságpolitikának is alapvető célkitűzése a gazdasági, pénzügyi stabilitás megteremtése, a stabil államháztartási hiány biztosítása, az adósság csökkentése, a versenyképesség erősítése.

Cséfalvay elmondta, hogy az EU 2020 öt számszerűsíthető célt fogalmaz meg. A foglalkoztatási szintet az EU a 20-64 éves korosztálynál 2015-re 75 százalékra javasolja növelni, Magyarország vállalása 75 százalék, összhangban azzal a céllal, hogy az évtized végére 1 millió új munkahely jöjjön létre. A kutatás-fejlesztésre fordítható forrásoknál az EU célként tűzi ki a GDP 3 százalékának elérését a jelenlegi 1,9 százalékról, míg Magyarország az alacsony, mintegy 1 százalékos szintről indulva 1,8 százalékot vállal 2020-ra. Az uniós célkitűzés az energia területén az üvegházhatású gázok kibocsátásában 20 százalékos csökkentéssel, az energiahatékonyságban 20 százalékos javulással, a megújuló energiák arányának 20 százalékos növelésével számol. Magyarország vállalta, hogy a megújuló energiák arányát 14,6 százalékra növeli, és 10-10 százalékos javulást ér el az energiahatékonyságban, illetve az üvegházhatású gázok kibocsátásában.

Az Európai Unió a képzettségi szint javításaként a korai iskolaelhagyók arányát 10 százalék alá csökkentené, és 40 százalékra növelné a 30-34 éves korcsoportnál a felsőfokú végzettséggel rendelkezők arányát. A magyar vállalás a korai iskolaelhagyók számának csökkentését teljesíteni tudja, a felsőfokú végzettséggel rendelkezők arányát pedig 30-34 százalékra növelné 2020-ra. A szegénységben élők számát európai szinten 20 millióval csökkentik a jelenlegi 120 millióról. Magyarország azt vállalja, hogy az évtized végéig 400-450 ezer ember emelkedik ki a szegénységből.