A kihallgatott politikusok köztudomásúan a Romániai Magyar Demokrata Szövetség vezetésével szemben álló, a székelyföldi autonómia megvalósítását zászlajára tűző tábor elkötelezettjei. Nyilvánvaló, hogy a "rutinellenőrzést" követő rendőrségi kihallgatás célja a megfélemlítés volt. A bukaresti hatalom nyíltan, szemérmetlenül üldözőbe vette azokat, akik autonómiát mernek emlegetni a román nemzetállam területén. Történik mindez 2003-ban, tizennégy évvel a Temesvárról induló forradalmi események után, négy évvel Románia tervezett uniós csatlakozása előtt.
Nem véletlen, hogy a bukaresti hatalom most érezte elérkezettnek az időt a rendőrség bevetésére. A Markó Béla vezette RMDSZ és a Tőkés László nevével fémjelzett mozgalom közötti ellentét a csúcspontjára érkezett. Tegnap a Székelyföld több településén székely tanácsok alakultak.
Elindult egy folyamat, amelynek a végét még nem látni ugyan, de amelynek célja egyértelmű: a magyar autonómia megteremtése Erdélyben. A törekvés egyébként időszerű, hiszen az Európa Tanács svájci alelnöke nemrég megfogalmazott jelentésében az autonómiát mint az etnikai feszültségek enyhítését szolgáló eszközt jelölte meg. Az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács megalakulását előkészítő kezdeményezés, a székely tanácsok létrejötte ugyanakkor létében fenyegeti a román pártpolitika mozgásteréhez szokott RMDSZ-t. Márpedig a Markó Béla vezette formáció ma hatalmi tényező Bukarestben, hiszen parlamenti támogatása nélkül nem tudna kormányozni a Nastase-kabinet. Ha pedig hatalmi tényező, akkor van, lehetne ráhatása a rendőrség politikai akcióira, az azt megrendelőkre. Egy visszafogott elítélő félmondaton kívül mégsem tett semmit az RMDSZ vezetése a magyarok ellen irányuló rendőri zaklatás ellen. Mi több, az emberi jogokat súlyosan megsértő akciók kapcsán Markó Béla nem mulasztotta el ismételten bírálni a román hatóságok által meghurcolt magyar politikai ellenfeleit.
Ördögi játszma körvonalazódik, s az asztaltársaság egyik része innen, Budapestről kacsint át a bukaresti cselszövőknek. Aligha véletlen, hogy az Adrian Nastaséhoz fűződő mély barátságával kérkedő magyar miniszterelnök annak ellenére sem fogadta hivatalba lépése óta Tőkés Lászlót, hogy a református püspök ezt egyoldalúan szorgalmazta. A Medgyessy-kabinetnek nemkívánatos elem a Markó Béláék politikai vonalával szemben álló tábor, s ezen a ponton találkozik a román kormánypárt, az RMDSZ és Budapest érdekszövetsége.
Tőkés Lászlót és követőit ismét üldözik a román hatóságok. Akárcsak 1989-ben, ezúttal sem számíthat védelemre, támogatásra az anyaország kormányától. Sem ő, sem azok az erdélyi magyarok, akik nem robbantgatásokkal, hanem európai szellemben igyekeznek autonómiát teremteni a Székelyföldön.

Pataky István - Magyar Nemzet
2003. október 13.