A növekedésnek az innováció lehet az egyik motorja - hangsúlyozta Cséfalvay Zoltán, hozzátéve, hogy a növekedés fenntartható kell hogy legyen, és munkahelyteremtéssel kell együtt járnia.

A magyar adórendszerre vonatkozó képviselői kérdésre kifejtette: a kormány intézkedéseket hoz annak érdekében, hogy a legjobb beruházási környezetet hozza létre Európában, ehhez hozzátartozik például a társasági adó 10 százalékra csökkentése. A válságadókról elmondta: azokat három évre tervezte a kormány. Remélik, hogy a társasági adó, a bürokrácia és az állami kiadások csökkentésével erőteljesebb gazdasági növekedést lehet elérni, és így 2012 után már nem lesz szükség a válságadókra.

A magyar elnökség a versenyképességi tanácsban kiemelten foglalkozni kíván a vállalatok adminisztratív terheinek csökkentésével, valamint az egységes piac szétaprózottságának megszüntetésével - mondta az államtitkár.

Lehetővé kell tenni, hogy a vállalatok Európa-szerte kevésbé költségesen működhessenek, mert ez kulcskérdés a gazdasági talpra állás és a munkahelyteremtés szempontjából is - fűzte hozzá. Hangsúlyt kell fektetni arra is, hogy az európai szabványokat olcsóbban lehessen alkalmazni, különösen a kisvállalatok esetében.

Az egységes európai szabadalom bevezetése kapcsán az államtitkár elmondta: itt áttörést szeretne elérni a magyar elnökség, és törekedni fog arra, hogy a versenyképességi tanácsban már márciusban megállapodás szülessen.

Cséfalvay Zoltán jelezte azt is, hogy az európai zártkörű társasággal kapcsolatos nyitott kérdések közül a magyar elnökség a minimális tőkekövetelmény, a székhely és a munkavállalói részvétel kérdéseivel szeretne foglalkozni és egy kompromisszumhoz közelebb kerülni.

Az államtitkár kiemelte: az egységes piac előnyeit csak akkor lehet kihasználni, ha annak szétaprózottsága megszűnik. Különösen fontos az áruk és szolgáltatások szabad áramlása, és a szolgáltatási irányelv megfelelő és átfogó végrehajtása elengedhetetlen a belső piac megfelelő működéséhez.

A belső piaci intézkedéscsomagot a magyar elnökség prioritásként kezeli, és májusban tanácsi következtetést szeretnének elfogadni a témában.

A szolgáltatások piaca a legfelaprózottabb az Európai Unióban, különösen igaz ez az új technológia alapú szolgáltatásokra - jelezte az államtitkár. Hozzátette: az EU GDP-jének 70 százalékát adja a szolgáltatási ágazat, de csak a szolgáltatások 20 százalékának van határokon átnyúló jellege. A szolgáltatási irányelv teljes végrehajtása jelentősen, 0,6-1,5 százalékkal is gyorsíthatja a gazdasági növekedés ütemét.

A fogyasztói jogokra vonatkozó irányelvről elmondta: két és fél évnyi tárgyalás után eljött a pillanat, hogy első olvasatban megállapodás szülessen a tanács és a parlament között, a magyar elnökség erre fog törekedni. Evelyne Gebhardt, a szocialista frakció tagja ezzel kapcsolatban elmondta: a fogyasztói jogok fejlesztésénél fontos a minőség is, hogy ne "gyorsított eljárásban" lépjenek előre, ezért a Szocialisták és Demokraták Progresszív Szövetsége frakció nem fogja első olvasatban megszavazni a megállapodást. Cséfalvay Zoltán válaszában hangsúlyozta, hogy az első olvasatbeli gyors megállapodás nem megy majd a minőség rovására.

A magyar adórendszerrel kapcsolatos felvetésekre reagálva az államtitkár elmondta: Magyarországon fontos azt jelezni, hogy nem a kemény munkát "büntetik" magas adókkal, ezért vezette be a kormány az egykulcsos, 16 százalékos személyi jövedelemadó rendszert - amely a legalacsonyabb Közép-Kelet Európában -, és csökkentette 10 százalékra a társasági adót.

Anna Maria Corazza Bildt néppárti képviselő megjegyezte: konstruktív párbeszédet szeretnének folytatni a magyar kormánnyal a válságadókról, és arról, hogy ezek az adók a külföldi vállalatokat is érintik, és - szavai szerint - egyenlőtlen játékszabályokat teremtenek.

Az ülés végén Malcolm Harbour, a bizottság elnöke jelezte, hogy február 22-24-én Magyarországon tesznek hivatalos látogatást, de az informális konzultációk addig is folytatódnak.