Fontosnak nevezte, hogy a felzárkóztatást szolgáló politika az elmúlt évek válságának ellenére a jelenlegi súlyt 2013 után is meg tudja tartani. Ez a terület ugyanis hozzájárul az unió versenyképességének javításához, a 2020-ig kitűzött gazdasági célok megvalósításához, illetve magában hordozza a tagországok közti, az elmaradottabb régiók felzárkóztatását is segítő szolidaritást.

Szó volt a meghallgatáson az ellenőrzési rendszerről, a kritériumrendszerről, új mutatók esetleges bevezetéséről, a regionális együttműködésekről, a határokon átnyúló kooperációról, a helyi szervekkel folytatott együttműködés javításáról.

Fellegi Tamás ezekkel kapcsolatban úgy vélte, a kohéziós politika jövőjét befolyásolja a hamarosan kezdődő hosszá távú költségvetési tárgyalások kimenetele, mert az utóbbi határozza majd meg a pénzügyi alapkereteket, amelyekbe bele kell illeszteni a szabályozási keretrendszert. Hozzátette, hogy a költségvetés tekintetében a magyar elnökségnek inkább a pénzügyminiszteri tanácsban lesz mozgástere.

Májusban informális tanácskozást rendeznek Magyarországon, és ezen a miniszter reményei szerint támogatást nyer az az álláspont, hogy a rendszert a hétéves költségvetési ciklus második felére megbontani kockázatos lenne, tehát a fontosabb újítások bevezetésére elsősorban a következő ciklus kezdetétől kellene gondolni.

Szóba került az ülésen a magyar prioritások közé tartozó Duna-stratégia is. Fellegi Tamás leszögezte, hogy az elnökség ezt átfogó makroregionális fejlesztéspolitikai kérdésnek tekinti, amelybe a környezetvédelmi szempontok, a gazdaságfejlesztési szempontok, a turisztikai kérdések egyaránt előtérbe kerülnek. A magyar elnökség tervei szerint a júniusi kormányfői EU-találkozón véglegesíteni lehet a stratégiát - fűzte hozzá.

A meghallgatáson a magyar képviselők közül Surján László (KDNP) arról érdeklődött, hogyan kívánja kezelni az elnökség az Európai Számvevőszék kritikáit, amelyek szerint a kohéziós támogatások felhasználásához kapcsolódó pályázatok végrehajtása során sok a hiba. A képviselő szerint a hibák egy része a túlzott bürokráciából fakad, máskor viszont komoly korrupciós vagy egyéb gyanú vesz körül egy-egy pályázatot.

Fellegi Tamás válaszában kiemelte, hogy a 2009-es számvevői jelentés már a hibaarány jelentős csökkentéséről számolt be az előző évihez képest. Ez azt mutatja, hogy a jelenlegi rendszer alapjaiban működőképes és fejlődőképes - mutatott rá.

Deutsch Tamás (Fidesz) üdvözölte a magyar programot, és egyetértett azzal, hogy a miniszter az EU 2020 programban szereplő célok elérését külön hangsúlyozta. Azt kérdezte az elnökség képviselőjétől, hogy meglátása szerint az egyes régiók, a "helyi szint" ez utóbbiba hogyan tud bekapcsolódni. Fellegi Tamás kifejtette: az elnökség azt szeretné, ha mind helyi, mind uniós szinten világosan látszana, hogy átfogó uniós politikáról van szó.

Danuta Hübner, az EP-bizottság elnöke támogatását jelezte a magyar programhoz, és kérte az elnökség együttműködését a bizottság munkájához.

Fellegi Tamás a meghallgatás végén úgy nyilatkozott, az EP-vel folytatott együttműködés ezen a területen rendkívül kedvezőnek ígérkezik. A képviselői kérdések megítélése szerint szakszerűek, objektívek voltak, és minden hozzászólónak volt támogató megjegyzése is a magyar elnökséggel kapcsolatban.

Ezen a bizottságon nem fog múlni a magyar EU-elnökség sikere - jelentette ki a miniszter az MTI kérdésére.