Az államtitkár a hét elején Brüsszelben ugyanakkor azt is kijelentette, hogy a "fehérorosz népet nem hagyhatjuk cserben".

Győri Enikő elmondta: a magyar elnökség az EU szomszédságpolitikájában a keleti és a mediterrán dimenziót egyformán fontosnak tartja. Kifejtette, hogy Budapest a keleti partnerséget "projektalapú politikának" fogja fel, a cél az, hogy a közös politikai keretben más-más területre vonatkozó programokról állapodjanak meg a partnerországokkal.

Orbán Viktor miniszterelnök tavaly december 21-én, amikor Budapesten találkozott Herman Van Rompuy-jel, az Európai Tanács elnökével, azt mondta: a keleti partnerségi csúcstalálkozó forgatókönyve 90 százalékban már kialakult. Azzal kapcsolatban, hogy a fehéroroszországi események fényében várható-e Lukasenka elnök meghívása, azt mondta, erről még korai dönteni.

Németh Zsolt külügyi államtitkár egy nappal korábban közölte: Magyarország a leghatározottabban elítéli a fehéroroszországi elnökválasztást kísérő erőszakot. Elfogadhatatlannak nevezte, hogy nemcsak "az alapvető demokratikus normákat veszik semmibe", hanem az elnökjelölteket is, és a társadalmat, a választókat erőszakkal félemlítik meg. Magyarország a leghatározottabban elvárja, sőt, követeli, hogy a fehérorosz hatóságok bocsássák szabadon a politikai foglyokat, így a bebörtönzött elnökjelölteket is - hangsúlyozta.

Az államtitkár elmondta, hogy a történtek nagyon károsan befolyásolhatják Fehéroroszországnak az Európai Unióhoz fűződő kapcsolatát is, amely pedig ígéretesen alakult az elmúlt időszakban, részben a keleti partnerségi programnak köszönhetően.

Németh Zsolt azután nyilatkozott az MTI-nek, hogy kettő kivételével az összes, hét fehérorosz ellenzéki elnökjelöltet őrizetbe vették egy ellenzéki tüntetés után a fehérorosz fővárosban, Minszkben. A demonstrálók a hivatalban lévő elnök, Lukasenka győzelmét hozó elnökválasztás miatt tiltakoztak, választási csalással vádolva a hatóságokat. A nyugati országok elítélték a tiltakozásoknál alkalmazott hatósági erőszakot, és az őrizetbe vettek szabadon bocsátását követelték.

Az MTI értesülése szerint az már szinte bizonyos, hogy Lukasenka elnök nem kap meghívást a május 25-i keleti partnerségi csúcstalálkozóra. Az esemény előtti napon munkavacsorán a miniszterek informális keretek között találkozhatnak egymással.

A keleti partnerségi csúcstalálkozót nem a soros elnökség rendezi, így a meghívottak listájáról sem önállóan Budapest, hanem az EU Külügyi Tanácsa dönt, Magyarország csak a helyszínt biztosítja.

A kérdés már nem is Lukasenka meghívása, az EU-ban arról folyik a vita, hogy Fehéroroszország egyáltalán képviseltethesse-e magát az eseményen. A tagállamok egy része, köztük Németország és Lengyelország ellenzi Minszk meghívását, mások, például Olaszország viszont kívánatosnak tartják a fehérorosz jelenlétet. Magyarország üzenete az - amint erre Győri Enikő is utalt -, hogy nem szabad büntetni a fehérorosz népet. Az ügyben kompromisszumos megoldást jelenthet, hogy a nyugati beutazási tilalmi listán nem szereplő Szjarhej Martinav külügyminiszter képviselje Fehéroroszországot a csúcstalálkozón.

A 2009 májusában indított keleti partnerség keretében az Európai Unió szorosabbra kívánja fűzni kapcsolatait hat volt szovjet tagköztársasággal, Örményországgal, Azerbajdzsánnal, Grúziával, továbbá Moldovával, Ukrajnával és Fehéroroszországgal.

A május végi tanácskozás lesz a magyar EU-elnökség legmagasabb szintű, és ilyen értelemben a legfontosabb nemzetközi csúcstalálkozója; amelyre Hillary Clinton amerikai külügyminisztert is meghívták.