A közigazgatási és igazságügyi miniszter mindhárom - a kiegyensúlyozott tájékoztatás kötelezettségének kiterjesztésével, a jogszabály területi hatályával és a médiumok regisztrációjával kapcsolatos - bizottsági észrevétel esetében érvel a magyar szabályozás mellett.

Válaszlevelében azt kéri, ha Neelie Kroes médiaügyekért felelős biztos még szükségesnek ítéli, tegye lehetővé, hogy a kifogásolt rendelkezésekről a kormány szakértői egyeztethessenek az Európai Bizottság tisztviselőivel. Leszögezi továbbá, hogy ha a bizottság a válaszban szereplő érvek ismeretében továbbra is szükségesnek tartja a médiatörvény módosítását, a kormány kész arra, hogy e módosítások kidolgozását megkezdje, és a jogalkotási folyamatról a bizottságnak folyamatosan beszámoljon.

A tárcavezető emlékeztet: Neelie Kroes elsőként azt az aggályt fogalmazta meg, hogy a magyar szabályozás túlzottan tág körben írja elő a kiegyensúlyozottság követelményét, amikor azt a lekérhető audiovizuális médiaszolgáltatásokra, köztük az "audiovizuális blogokra" is kiterjeszti. Hangsúlyozza: a jogalkotó célja az volt, hogy pártatlan, elfogulatlan tájékoztatás révén biztosítsa a polgárok információhoz való jogának érvényesülését, és megítélésük szerint a vonatkozó szabályok ezt a célt szolgálják.

Hozzáteszi: az előírás kiterjesztésének indoka ugyanazon követelmény, amely 2007-ben az EU számára is szükségessé tette a lekérhető médiaszolgáltatások szabályozását. "Előreláthatóan a nem túl távoli jövőben a hagyományos televíziózás jelentős visszaszorulása prognosztizálható, és így a lekérhető tartalmak szerepe jelentősen megnő a közéleti tájékoztatás terén is" - érvel Navracsics Tibor, leszögezve: a politikai pluralizmus megőrzése, a tájékoztatás sokszínűsége érdekében indokolt a kiegyensúlyozottsági kötelezettség előírása a lekérhető médiaszolgáltatások műsorszámai tekintetében.

A miniszter szerint a lekérhető médiaszolgáltatások mozgóképes jellegüknél fogva a nyomtatott és az internetes sajtónál "jóval nagyobb meggyőző erővel rendelkeznek", így esetükben a tájékoztatással kapcsolatos követelmények magasabb szintjének megállapítása lehet indokolt. Rögzíti egyúttal, hogy a kiegyensúlyozottság a gazdasági természetű szolgáltatásnak nem minősíthető "audiovizuális blogok" esetében nem követelmény.

Navracsics Tibor jelzi, hogy a kormány e megfontolások mellett is kész arra, hogy - ha a bizottság ezt továbbra is szükségesnek látja - a vonatkozó jogszabályokban pontosítsa azon lekérhető audiovizuális szolgáltatások körét, amelyek esetében a kiegyensúlyozottságot a magyar médiaszabályozás rendjében érvényesíteni kívánja. A pontosítás annak egyértelművé tételét szolgálhatja, hogy a kiegyensúlyozottság kötelezettsége azokra a médiaszolgáltatókra vonatkozik, amelyek tevékenységében a gazdasági elem meghatározó; széles körben végeznek tájékoztatási tevékenységet, illetve elsősorban tájékoztatás céljából nyújtanak lekérhető szolgáltatást; a felhasználók jelentős részét érik el, illetve társadalmi hatásuk érzékelhető - fogalmaz. Felveti: "megfontolható lehet a szabályozás olyan irányú módosítása is, amely a lekérhető médiaszolgáltatások tekintetében kizárja a kiegyensúlyozott tájékoztatásra vonatkozó kötelezettség előírását". Hozzáteszi, szintén elképzelhetőnek tartják, hogy bizonyos lineáris médiaszolgáltatások esetében is megszűnjön, vagy enyhüljön e kötelezettség.

A származási ország elvével összefüggésben megfogalmazódott kifogással, nevezetesen azzal kapcsolatban, hogy a más tagállamban letelepedett médiaszolgáltatókra a magyar szabályozás alapján bírság szabható ki, Navracsics Tibor egyebek közt úgy reagál: a magyar kormány álláspontja szerint az audiovizuális médiaszolgáltatásokról szóló EU-s irányelv rendelkezéseiből nem feltétlenül következik az, hogy a tagállamok által az irányelvvel összhangban elfogadott intézkedések adott esetben, a jogsértés kirívóan súlyos volta esetén ne terjedhetnének a bírság kiszabásáig. Egyúttal leszögezi, ha a bizottság továbbra is úgy véli, hogy az irányelvvel nem egyeztethető össze a más tagállamban letelepedett médiaszolgáltatókra vonatkozóan bírság megállapítása, a magyar kormány kész megvizsgálni annak lehetőségét, hogy e médiaszolgáltatók esetében a bírság kiszabásának lehetőségét mellőzve a magyar szabályozás más hatékony eszközök révén biztosítsa az irányelv által is elismert értékek védelmét.

Nem tartja megalapozottnak a Neelie Kroes levelében harmadikként szerepeltetett, a bejelentési kötelezettséggel kapcsolatos aggodalmat, "mert a regisztráció semmilyen formában nem képezheti a sajtószabadság korlátját". Egyszerű formális adatbejelentésről van szó, amelynek célja az, hogy a hatóság pontosan ismerje és azonosítsa a felügyelete alatt álló vállalkozásokat - mutat rá a miniszter. Szerinte a bejelentési kötelezettség és a nyilvántartásba vétel a nyomtatott és az internetes sajtótermékek esetében szükséges intézkedésnek tekinthető annak érdekében is, hogy a sajtójogi felelősség, illetve a tartalommal összefüggő kártérítési igények esetén az érintett tisztában lehessen azzal, hogy a médiumban közölt tartalom alapján keletkezett igényét pontosan kivel szemben érvényesítheti.

A magyar kormány mindemellett is kész megvizsgálni annak a lehetőségét, hogy az internetes sajtótermékek publikálásával kapcsolatos alapvető információk szükség esetén más jogi megoldás révén álljanak a hatóság, illetve a polgárok és a vállalkozások rendelkezésére - teszi hozzá Navracsics Tibor.