A kormány a hétfői napon eljuttatta válaszát Neelie Kroes médiaügyekért felelős EU biztos levelére. Alapvetően jogtechnikai, jogharmonizációs kérdésekben intézett kérdést a kormányhoz a bizottság, és ennek szellemében születtek a válaszok is - mondta el Kovács Zoltán. Az államtitkár három területet említett.

Az első a kiegyensúlyozott tájékoztatás kötelezettsége. Kovács Zoltán emlékeztetett: ez 1996 óta szerves részét képezi a magyar jogrendszernek, valamint 2007-es alkotmánybírósági határozat szól arról, hogy mire vannak kötelezve a médiaszolgáltatók. Annak az oka, hogy ezt az intézkedést az új médiatörvény kiterjeszti az úgynevezett lekérhető médiaszolgáltatásokra - ezen belül a hír és tájékoztatási műsorszámokra - az, hogy a hagyományos televíziók mellé egyre inkább felzárkózik az új típusú médiaszolgáltatás. A szabályozás magánjellegű tájékoztatásra és a blogokra nem vonatkozik. A kiegyensúlyozottság kötelezettségével kapcsolatban nem lehet szó büntetésről, csak arra lehet kötelezni a szabályt esetlegesen megszegőket, hogy a megszegés tényét, illetve az ezt kimondó határozatot hozzák nyilvánosságra, nincs semmiféle pénzügyi szankció.

A második terület, amelyre kitért a levél, az a származási ország elve. Kovács Zoltán aláhúzta: alapvetően a küldő országnak, azaz az anyaországnak van joga fellépni a jogsértő médiaszolgáltatóval szemben két egymást követő alkalommal, és a fogadó állam csak ezután léphet be a folyamatba. Mindenkor biztosított azonban az Európai Bizottság lehetősége a fellépésre a nem megfelelőnek tartott marasztaló döntéssel szemben.

Az államtitkár harmadikként a bejelentési kötelezettség és a nyilvántartásba vétel, az úgynevezett regisztráció kérdéséről beszélt. A magyar kormány álláspontja szerint a bizottság aggodalma nem megalapozott, mert a regisztráció semmilyen formában nem képezi a sajtószabadság korlátozását, egyszerű formális adatbejelentésről van szó, melynek célja, hogy a hatóság pontosan ismerje és azonosítsa a felügyelete alatt álló vállalkozásokat. A regisztráció nem feltétele a szolgáltatás megkezdésének, pusztán egy ahhoz kapcsolódó járulékos kötelezettség. Az új szabályozás alapvetően változtatta meg a nyomtatott sajtóra vonatkozó 1986-os szabályozást, valamint kizárta azt, hogy a hatóság önkényesen dönthessen a nyilvántartásba vételről, és ezáltal korlátozza a sajtó szabadságát. A nyilvántartásba vétel előírása semmilyen formában nem terjed ki a nem magyar joghatóság alatt álló médiaszolgáltatókra és kiadókra, így e szabály nem képezi az áruk és szolgáltatások szabad áramlásának a korlátját.

Az államtitkár bejelentette, hogy a szakértők egyeztetést kérnek a bizottságtól. Nyitottak vagyunk arra, hogy az általunk megválaszolt, illetve a Kroes asszony által felvetett pontokban a változtatás lehetőségét az általunk jelzett formában és gondolkodás mentén megnyissuk. A félreértések és üzengetések elkerülésére személyes, illetve szakértői egyeztetést javasolunk, hogy a változás - ha szükséges - minél hamarabb és minél pontosabb formában megtörténhessen - fogalmazott Kovács Zoltán.