A főpolgármester szerint Magyarországon még mindig nem találták meg a kamarák helyét, holott nagyon komoly szerepük kellene, hogy legyen. Mint mondta, a kamara elnökével megegyeznek az elképzelései például abban, hogy nagyobb szerepet kellene adni a kamaráknak a szakmunkásképzésben, mert a kamara mindenkinél jobban tudja, milyen hiányszakmák vannak, és milyen utánpótlást és képzést igényelnek. Emellett kikérik a kamara véleményét a városrendezésről, a foglalkoztatásról, a szociális kérdésekről, az oktatásról.

Amellett vagyok, hogy kapjanak védelmet a magyar vállalkozók - mondta a főpolgármester, hozzátéve, hogy megítélése szerint éppen a hazai vállalkozókkal szemben alkalmaztak hátrányos megkülönböztetést az elmúlt években. A főpolgármester reményét fejezte ki, hogy a diszkrimináció legalábbis enyhül a kamarával kötött megállapodás hatására. Szatmáry Kristóf, a BKIK elnöke, akit Schmitt Pál köztársasági elnök február 1-jei hatállyal a Nemzetgazdasági Minisztérium államtitkárává nevezett ki hétfőn, a megállapodás aláírása előtt azt mondta: az együttműködés illeszkedik az új vezetés elképzelésébe, hogy Budapestet csak a budapestiekkel lehet újra felvirágoztatni.

Mint mondta, az alapvetően helyi vállalkozásokat tömörítő BKIK régen várt megállapodást ír most alá a fővárossal, hiszen szeretnék összegyűjtött tapasztalataikat, tudásukat fölkínálni a fővárosnak. Sikeres ország, sikeres város nem építhető sikeres vállalkozások nélkül - hangoztatta, hozzátéve, hogy véleménye szerint a hazai kis- és középvállalkozások érdekeit szolgálja a megállapodás.

Jelezte: az együttműködés túlmutat a BKIK-n, ugyanis a más érdekképviseleti szerveket is képviselő BKIK gazdasági egyeztető tanácsa is bekerült a megállapodásba, ezzel például a VOSZ (Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége) és a KISOSZ (Kereskedők és Vendéglátók Országos Érdekképviseleti Szövetsége) is partneri viszonyba került a fővárossal. A Fővárosi Közgyűlés képviselői hétfőn egyhangúlag fogadták el az együttműködési megállapodás megkötéséről szóló, Tarlós István főpolgármester által jegyzett előterjesztést. A megállapodás szerint a főváros és a kamara együtt kíván működni a gazdasági vonatkozású helyi jogalkotásban, a gazdaság általános érdekeinek érvényesítését szolgáló köztestületi feladatok gyakorlásában, a főváros gazdasági fejlődésének erősítésében, az ipari, kereskedelmi, fejlesztési, turisztikai, közlekedésfejlesztési politika kialakításában.

A felek együttműködnek a közép-magyarországi régió fejlesztésében, támogatják a vállalkozások működési feltételeinek javítását, a lakossági szolgáltatások színvonalának állandó emelését és fellépnek a feketegazdaság, különösen az illegális kereskedelmi és ipari tevékenység ellen. A főváros ennek érdekében többi között véleményezési és tanácsadási joggal állandó részvételt biztosít ezekben a kérdésekben a BKIK delegáltjának a főpolgármesteri kabinet ülésein, és megküldi a megállapodás területeit érintő írásos anyagokat a BKIK-nak is.


Klados Gusztáv maga kérte felmentését

Klados Gusztáv maga kérte felmentését a DBR Metró Projekt Igazgatóság éléről, munkáit ideiglenesen Kocsis István, a BKV vezérigazgatója veszi át - mondta Tarlós István.

A főpolgármester kérdésre válaszolva közölte: soha nem volt Klados Gusztávval sem neki, sem a Budapesti Közlekedési Központnak vita, ő maga kérte menesztését, hogy el tudjon vállalni egy Kuala Lumpur-i alagútépítést. Május helyett - amikor lejárt volna a szerződése - a 4-es metró projektigazgatója így már január 31-én távozik a DBR-től.

Klados Gusztáv munkáját ideiglenesen Kocsis István BKV vezérigazgató veszi át, ezért külön fizetést nem kap. Ezzel kapcsolatban a főpolgármester azt mondta, sokkal korábban meg kellett volna találni azt az embert, aki átveszi a projektigazgatói feladatokat. Tarlós István elmondta azt is: Klados Gusztáv alagútépítő szakember, ez a munkafolyamat azonban véget ért, így máshol szeretne munkát vállalni. Kitért arra is, hogy többször panaszkodott Klados, hogy olyan feladatokat kérnek számon rajta, amelyekhez nem ért.

Tarlós István hangsúlyozta: a 4-es metró építését Klados Gusztáv távozása nem hátráltatja. Hozzátette: a DBR Metró Projekt Igazgatóság javasolt szakembert Klados Gusztáv helyére, de ezt az indítványt a főpolgármesteri kabinet nem fogadta el. Így lett ideiglenesen Kocsis István a projektigazgató. Az Fn.hu értesülései szerint Klados Gusztáv szerződését sokkal rosszabb anyagi feltételekkel akarták megújítani, amit a "nemzetközileg megbecsült és jelenleg is több ajánlattal csábított szakember" nem fogadott el.

Klados Gusztáv 2008 májusában került operatív projektmenedzserként a DBR Metró Projekt Igazgatósághoz. Demszky Gábor korábbi főpolgármester akkor azzal indokolta a kiemelten magas, évi 70 millió forint körül díjazását, hogy Klados Gusztáv a világ egyik legelismertebb metróépítő szakembere. Az 1970-es években Budapesten, majd világszerte több helyen épített metrót, és főépítés-vezetője volt a La Manche-csatorna alatt megépült alagútnak is. Épített olyan metrót is, amelynél ugyanolyan problémával kellett szembenézni, mint ami jelenleg a Fővám téri állomásnál jelentkezik, elvárható tehát, hogy a metróberuházás teljes folyamatát le tudja vezetni.

Klados Gusztáv projektigazgatóvá választását - Hagyó Miklós volt szocialista főpolgármester-helyettes javaslatára - 2008 októberében egyhangúlag szavazta meg a Fővárosi Közgyűlés. A DBR Metró vezetése többször is vitába keveredett a kivitelező Bamco konzorciummal. 2009 áprilisában például a Bamco konzorcium leállította az alagút építését, de néhány hét után végül megegyeztek és folytatódott a munka.

A 4-es metró alagútját 2007 áprilisában kezdték el építeni, ekkor indult el az első pajzs a Kelenföldi pályaudvarról. 2006-ban még azt tervezték, hogy a 4-es metrót 2009 végén átadják az utasforgalomnak.